Éjszakai Utazó adatlapja

A szoba berendezése engem nem emlékeztetett angliára, inkább valahol az "összelomizott" és "barkácsolt-gányolt" vonalon helyeztem el. A nappaliban egy OSB lapokból és olcsó bútorlapból összecsavarozott komód volt, rajta egy olyan tévével amit 92-ben láttam utoljára szállodában. A folyosón lévő beépített szekrény be volt ázva, a székek porosak-koszosak voltak. A fürdőszobában a kabin elé leterített műanyag szőnyeg csak fokozta a jókedvemet. Amikor a hideget említettem a recepciónak javasolták, hogy fűtsük be a légkondicionálóval és az kiviszi majd a szagot is. Sajnos a légkondicionáló nem volt alkalmas a fűtésre, de stabil 15-16 fokot azért hozta. Amikor ismét telefonáltam a recepcióra, hogy levenném már a kabátom, de sajnos még mindig csak 16 fok van – felajánlottak egy hősugárzót. Mondtam, hogy negyvenezerért/ éjszaka kicsit többet várnék egy büdös szobánál és hősugárzónál. Megígérték, hogy intézkednek. Eltelt negyed óra, nem történt semmi - ismét telefonáltam. Ekkor felküldték a takarító nénit - aki egyébként nagyon kedves volt - és ő megígérte, hogy előkeríti az illetékest [moderálva - a szerk. ] a TMK-st, és vele kitalálnak majd valamit. Említette, hogy már tegnap is nagyon hideg volt a szobában, és ezt jelezte is, de nagyívben tettek rá. Nekem ez az időutazás a szocializmusba már egy kicsit sok volt, összepakoltunk és otthagytuk a szállót. Sajnálom az életemből azt a másfél órát, amit ott töltöttünk.