Ezredes adatlapja

Kicsi gyermekkel nem könnyű étterembe menni, mert hangosak, stb és talán nem is oda valók, de ma nem tudtuk lepasszolni, mert a család meghívására mentünk, akik amúgy vigyáznának rá. Nagyon kedvesen fogadták a kicsit is és egy percig nem kellett feszélyezve éreznem magam, amiért egy ilyen helyre magammal vittem a kicsit. Nálam ez már nagy piros pont és akkor még nem is beszéltem az ételekről. Minden előétel, főétel és desszert nagyon jóízű, nem agyon komponált csoda volt. Csak elismerően tudok nyilatkozni mindenről. Visszatérünk!

Rendeltünk egy pizzát és egy főételt, és mindkettő rendben volt. Csak azért nem tudok kiválót adni, mert őrületes hangzavar volt és szerintem nagyon közel vannak egymáshoz az asztalok. A feleségemet kb 3szor hátba könyökölték a szomszéd asztaltól, de ezt leszámítva nem véletlenül van tele mindig.

A felszolgáló készséges és segítőkész volt, bár túl sokat nem foglalkozott velünk, mert volt munkája bőven. . . A hideg ételek szépen, ízlésesen voltak kihelyezve, de az ízek már nekem nem jöttek be. Nekem nem hoztak nagy kalandot. A főételekből kettőt tudtam megkóstolni, mert amit ettem volna, az pont töltés alatt volt, ezért kértem grill húsokat. A pácolás jó volt, de nem volt semmi plusz, amire az ember azt mondja, hogy na ez rendben volt. Sokat is kellett várni a pultnál, mert rengetegen voltak. Köretek saláták finomak voltak és jóízűek. A desszert és gyümölcs szekció talán jobb volt az átlagnál, de mindezt összevetve egy kicsit ételgyár hangulata van. Tudom, hogy sokan erre esküsznek, de én egy kicsit azt éreztem, hogy olcsó alapanyagokból készül minden és nincs meg az a kapcsolat a vendégekkel, ami egy éttermet kiemel az átlagból. Lebeszélni senkit nem fogok a hely látogatásáról, de szerintem azok válasszák célként, akik akarnak egy nagyot kajálni, mert a választékban tényleg nincs hiba!

A felszolgáló nem túl barátságos, de volt dolga, úgyhogy ennek betudva nem volt zavaró. Egy kicsit sokat is vártunk a kiszolgálásra, de még ez is belefér, viszont a desszertektől nem voltam elájulva. Sima zacher és valami körtés torta. Nem mondhatnám, hogy nem volt jó, mert finom volt, de én valahogy többet vártam. Persze lehet, hogy nekem volt rossz napom, ezt nem tudom. Minden esetre a fagyit még kipróbáljuk, amíg lehet. . . :-)

Egyszerűen hihetetlen, hogy Budapesten van ilyen hely. Viszonylag puritán étlapot a kezünkbe vettük és még mindig azon tanakodtunk, hogy vajon mi az ami ebben a helyben megfog, de még mindig nem tudtunk magyarázatot adni. A szomszéd asztalnál törzsvendégek ültek, akik látták rajtunk, hogy először lehetünk ott és kedvesen felhívták a figyelmünket pár helyi finomságra, amit ki ne hagyjunk! A felszolgáló kérdezte, hogy segíthet-e az ajánlásban, amibe már csak azért is belementünk, mert kíváncsi voltam, hogy a vendégek által említett ételek közül mit fog ő is ajánlani. Hát nagyjából felsorolta ugyan azokat az ételeket. Jót mosolyogtunk és nyugtáztuk, hogy itt már valószínű minden rendben lesz. Előételnek a feleségem kacsamáj pástétomot kért, én Krúdy-féle marhahúslevest. A pástétom mennyei volt, hoztak mellé helyben sült kenyereket és pirítóst is, a húsleves életem eddigi legjobbja, amit étteremben ettem. Főétel gyanánt kacsamellet kértünk vargányával és gambast. Kacsamell roséra sütve,de omlott és nagyon ízletes volt, a rák olyan volt, mintha Spanyolországban ettük volna. Desszertként legyűrtünk csoki soufflét és egy paleo csoki mousse tortát. Mindennel maximálisan elégedettek voltunk és az külön tetszett, hogy hétköznap este is ilyen sokan voltak. A belső rész pedig egy kis időutazásra sarkal. Tele régi képekkel, amik helyi kötődésűek. A falon találtunk egy fotót, ami 1903- ban készült az étterem udvarán. 110 éve is étterem volt! ! Ez valahogy jó érzés a mai átalakuló világban. Még visszatérünk! ! !

Az ételekkel nem volt gond, bár nekem a leves kicsit langyos volt, viszont nem volt zavaró. A kacsa kifogástalan volt, szaftos, nem kiszárított. A szuflé pazar. Csak így tovább! ! !