Gyurka Anna adatlapja

A melegentartás problémát okozhatott, mert sajnos kicsit kihűlve, kiszáradva kerültek elénk, az egyébként ígéretesnek látszó ételek. Ellensúlyozták a kellemetlenséget a személyzet tagjai, akik szinte mindannyian vérbeli vendéglátósok. Szinte. . . Kivéve egy recepciós hölgyet. Az Ő nevét nem jegyeztem meg, de a stílusa nagyon is megmaradt, mint rossz élmény. Bármilyen segítséget kértünk, kioktatást kaptunk. Persze próbálta udvarias szavakba csomagolni, de a végén úgy éreztük, ostoba, vidéki libák vagyunk, akikre ráfér némi lecke, hogy hogyan is kell pl. a klímát használni, illetve, mi a menete a napi takarításnak, különös tekintettel arra az esetre, ha akkor, amikor bekopogtat a takarító, éppen nem alkalmas a takarítás, mivel balga módon éppen a zuhany alatt tobzódunk, vagy neadjég, a wc-t használjuk. . . Azért elég leforrázott érzés, amikor hirtelen nem tudsz reagálni, csak később merül fel benned, hogy be kellett volna mutatkozni neki: "Én vagyok a Vendég", igen, belőlem élsz és kapod a fizudat havonta. Akinek viszont a nevét megjegyeztük, mert arra méltán érdemes, az Nikol. Na, ilyennek kellene lennie minden vendéggel foglalkozónak. Említést tennék még a jó kis wellnes részlegről, ami igen kellemes órákat szerzett, miután nagy túrákat tettünk, és alaposan elfáradtunk. Mindent összevetve, a szálláson két vendégriasztó van, ez a szőke, antiszociális recepciós, valamint az ételek tökéletlensége. Ha ezeken javítanának, akkor tökéletes értékelést kapnának, abban biztos vagyok.

Kivételesen flottul ment minden, és minden kérésünket figyelembe vette, a lehető legjobb szobákat kaptuk. Mivel egyik este lakodalom is volt, még erre is figyelt, hogy a legtávolabb kerüljünk az esetleges hangoskodástól. :) Az egész szálló nagyon szép, a szobáink kellemesek, tiszták, kényelmesek voltak. Diákszállóhoz képest szuper! Bármilyen gondunk akadt, azonnal intézkedtek, segítettek. A személyzet udvarias, kedves, figyelmes. Ilyen kollégiumot kívánok minden diáknak!

Nagyon jól esett, hogy külön tányéron, és külön pohárban érkezett a rendelésünk. A hölgy mosolygósan, kedvesen viselkedett, vérbeli vendéglátósként éreztette velünk, hogy fontos, abban a pár percben is érezzük jól magunkat náluk. A pizza nekem kicsit túl vékonykának tűnt elsőre, de kellemesen csalódtam, mert finom és bőven elég is volt.

A rántott szelet száraz, alig elnyiszálható, a krumpli is elmaradt a jónak nevezhetőtől, és az egy árva savanyú uborka egy darabban kerűlt a tányérra. a látássérültekből, vakokból és kísérőinkből álló csapatból többen megunva a kilátástalan küszködést az evőeszközökkel, végül kénytelenek voltak kézzel fogni a húst meg a fel-alá guruló uborkát. A másik, ígéretes nevű étel, a csirkemell, füstöltsajt mártással, rizzsel, sem volt nagyobb élmény. A rizs ropogott, száraz, alulfőtt volt. A viszonylag finomra sült csirkemell, alig látott itt-ott némi füstöltsajtot, így az egész brutál száraz volt. Ehhez nem járt savanyúság. Volt egy kis közjáték, csak a csapat humorérzékének köszönhető, hogy azon már inkább nevettünk. én utóbbi menüt ettem, és a felénél éreztem, hogy kellene valami savanyúság, különben megfulladok tőle. némileg poénnak szánva kérdeztem fennhangon a társaságot, hogy nem vált-e feleslegessé egy uborka valakinél. Jókat derülve szóltak oda, hogy van egy árva csak repült már egyett, meg kellene mosni. Szintén poénnak szánva, meg is érkezett az asztalomra a "repülős" uborka, az öblös, langyos vízzel teli pohárban. Magam is aliglátó vagyok, így egyík segítőnk súgta oda, hogy a pincér mosolyogva nézte végig a jelenetet. . . Kár, hogy nem jutott eszébe, hogy azért bizony, ha igazi vendéglátós, illett volna minimum megkérdeznie, hogy kérek-e savanyúságot. . . szóval, ide többet nem megyünk.

érkezésünkkor ő is jelen volt, így személyesen is megismerhettem. A nyári kánikulában egy kellemesen hűvös, tágas helyen, fantasztikusan finom, elöre megrendelt ételt fogyaszthattunk. A kiszolgálás pörgősen ment, a kisebb külön igényeket is kielégítve. Másnap ismét itt ebédeltünk, ha lehet, még szuperebbek voltak az ételek, kivétel nélkül mindenki jóllakottan, elégedetten dícsérte az éttermet. csak ajánlani tudom a helyet.

Annak ellenére, hogy a csoportban bőven voltak látó kísérők, nem kis feladat volt számukra, hogy a társaságunkat, akik egy része teljesen vak vagy súlyosan látássérült volt, megfelelő módon kiszolgálják, az előre egyeztetett ételekkel. De óriási türelemmel, vérbeli vendéglátósként megoldották mindkét napon, hogy elégedetten élvezhessük a kínálatukat, és a fantasztikus ízeiket. Az ételeik olyan bőségesek, hogy sokunknak a becsomagoltatott maradékok egy újabb teljes étkezést biztosítottak. Ha valaki Kecskeméten jár, és megéhezik, ne hagyja ki Őket! Külön köszönet Fejes Daninak (a vendéglő egyik munkatársának), akivel már a megérkezésünk előtti hetekben folyamatosan egyeztettük a kéréseinket, és aki igyekezett mindenben a segítségemre lenni, tekintve a látássérültségemet is. Egyetlen negatívumot tudok jelezni, ez viszont elég komoly, és ebben szerintem mindenképpen szükségük lesz a fejlesztésre. Bár mi szeptemberben jártunk ott, de azon a két napon igen meleg volt. Mi lehetett a hőségriadós nyári napokon? A vendéglőben nem működött a légkondi, így olyan hőségben voltunk kénytelenek étkezni, hogy mindenkin folyt az izzadtság. Jelzésünkre azt mondták, hogy sajnos a villamossági rendszerük nem bírja el a légkondi üzemeltetését. Egy ilyen színvonalas vendéglátóhelyen ez nem szabadna hogy probléma legyen! Remélem, sikerül nekik ezt a dolgot rendezniük, mert nagyon kár lenne értük, ha emiatt veszítenének a jó hírnevükből! Mindent összevetve, 10 pontból én 9-et adnék nekik.

Aztán, amikor a recepciót megtaláltuk, kiderült, hogy lehet "vegyes öltözőt" kérni, így a párom segíthet az öltözésnél. Nahát, a vegyes öltözőkabin egy egyszemélyes lyuk, amiben egy karos műanyagszék foglalja el a hely egyharmadát. A fogasnak csak a helye van meg, így az 1000 ft-os letéti díjas műanyag vállfát max a kabin falára lehet fellógatni. Elég szűkös a hely még egy embernek is, hátha még egy segítségre szoruló ember mellé, egy segítő is ott kénytelen mozogni. Lehet, hogy van akadálymentes öltöző, vagy mosdó (amit jó ideig keresgéltünk), de ezeket nem találtuk, és fel sem ajánlották. Maga a fürdő nagyon szép, a medencék szuperek, mindenféle bugyborogtatókkal és csobogókkal. Nem vettünk wellnes jegyet, de a normál is megfelelt egy ilyen délutánra. Tiszta, kellemes minden. Viszont a törölközőinket igen nehezen tudtuk lepakolni. Októberi hétköznap délutánhoz képest, igen kevéske műanyagszék volt található a medencék körül, és azok is a leg-gagyibb kivitelűek. Úgyhogy félve telepedtünk arra a kettőre, amit véletlenül megleltünk.

Ha a jövőben el akarják kerülni a tragédiát, esetleges kártérítési pereket, akkor azt tanácsolom, hogy nagyon gyorsan oldják meg ezt a gondot! Én "csak" látássérült vagyok, és nem lett volna szükségem az akadálymentes szobára, de az Erzsébet Program keretében, csak úgy tudtam szállást foglalni, hogy kértem. Nem a rossz látásom miatt, hanem a nem megfelelő körülmények miatt estem akkorát, hogy csak a véletlenen múlott, hogy nem vertem szét a fejem, és nem törött el egyetlen csontom sem. Annyira megijedtem, hogy percekig csak sírni tudtam, felkászálódni még a férjem segítségével sem. El sem tudom képzelni, hogy egy, mozgásában valóban korlátozott, esetleg kerekesszékes ember, hogyan ússza meg a zuhanyzást törött csontok, de minimum zúzódások nélkül. Hiába van ott a lehajtható ülőke, arra valahogyan rá kell kecmeregnie, valószínűleg segítséggel. Ha feltételezzük, hogy a mozgássérültnek van egy ép kísérője, hát az sincs biztonságban, mert vélhetően az ő talpa sincs tele tapadókorongokkal. Képtelen vagyok felfogni, hogy ezt a fürdőszobát valaki tényleg alkalmasnak találta a mozgáskorlátozottak által való használatra. Nem értem, hogyan lehetett ezt akadálymentesnek minősíteni. A többi probléma már csak apróság. Az, hogy a vécé mellett nincsen wc-papírtartó. Mármint olyan, amit a vécén ülve kényelmesen elérhet az ember. Van az a földön álló rúd, rajta a gurigákkal. Ha erre visszaügyeskedi valaki a megkezdett gurigát, az a fránya papír bizony elkezd galád módon letekergőzni. Aztán, ha mondjuk már csak 1-2 guriga van, hát mozgássérült legyen a talpán, illetve a hátsóján, aki felszedi onnét a gurigát, majd félkézzel tartja, a másikkal törli a törölnivalót, ja és a harmadikkal meg a negyedikkel kapaszkodik. Aztán abban a túlélőzuhanyzóban egyetlen olyan felület sincs, ahová letehető a saját tisztálkodószer. Van persze a hotel saját tusfürdője, amit tényleg kényelmesen használhatsz, de mi van, ha neked a sajátod kellene. Egyébként a zuhanyfejet is kizárólag ülő pozícióhoz szerelték fel. Ez is érthetetlen. Miből gondolták, hogy egy mozgássérült kizárólag ülve tusol? És miért nem gondolták át józan paraszti ésszel, hogy a mozgássérültnek lehet egy egészséges kísérője, aki szintén szeretne tisztálkodni, és azt ugyanabban a fürdőben tenné? A hotelnek, ha jól értettem, ebben a szárnyában 4 akadálymentes szoba van. Ebben a négy szobában bármikor történhet baleset, az enyémnél sokkal súlyosabb is. Több mint egy hete történt a dolog, de még jó ideig fogom érezni a nyomát. Ja, és el ne felejtsem. Ugyan nem egyértelmű a jelzése, de vannak vészhívók a fürdőben, ami megnyugtató. . . lenne. Mert én aztán jónéhányszor megnyomkodtam tévedésből, mivel a rendes villanykapcsolók mellett vannak. Ám egyetlen egyszer sem kérdezett rá senki, hogy ez most téves, vagy valós riasztás volt-e. Azt viszont mindenképpen a személyzet javára kell írni, hogy amikor elmondtam hogy mi történt, és másik szobát kértem, nagyon gyorsan segítettek. S láss csodát! A nem akadálymentes szobának a zuhanykabinjának az alján ott volt az a bizonyos csúszásmentes burkolat! Nem lehetne ilyennel lerakni az akadálymenteseket is? Csak emiatt értékeltem a szoba kényelmét gyengére.