Markó Mária adatlapja

Négyen voltunk és egy hat személyre összetolt asztalhoz akartunk a szinte üres étteremben leülni, rögtön odarohant egy pincér aki vissza sem köszönt bejövetelünkkor, hogy ő majd széttolja a két pici asztalt, erre mi nem tartottunk igényt, mivel szerettünk volna kicsit kényelmesebben étkezni és az sem baj, ha a női táskákat van hova letenni. Az asztalok és székek nem voltak letörölve, morzsa, falevél és mint tapasztaltam víz is volt rajtuk ez egy kerthelyiségben nem meglepő, de az, hogy akkor sem akarták letörölni amikor kiderült, hogy hol fogunk ülni az már furcsa volt számomra. A pincér Grimaszolva vette tudomásul a kérésünket, és sértődötten felvette az italrendelést. Közben az Én nadrágom és pólóm átázott a nedves széktől, próbáltunk száraz ülőalkalmatosságot keresni miközben a pincérek csak bambán bámultak. Amikor kihozták az italokat megkértük a pincért, hogy legyen kedves kapcsolja be a mögöttünk lévő ventilátort, amelyre kategorikus elutasítás volt a válasz, mivel szerinte a kültéri ventilátor (amely vízpárát is szokott permetezni) előző este elázott, ezért kockázatos lenne a beüzemelése. Fülledt meleg volt a kerthelyiségben és láttuk, hogy a vendégekről patakokban folyik a verejték, kifizettük az italokat és köszöntük szépen a "vendéglátást". Az ételekről nem tudok véleményt mondani, de a személyzet és a szinte puritán berendezés miatt nem is fogom megpróbálni milyen az étterem konyhája.

Gyönyörű napsütéses őszi idő volt és mivel az egyik társaság időközben elment és a másik pár kisgyermekkel pont evett leültünk a teraszra és rendeltünk ételt-italt. A pincér elfelejtette közölni, hogy csak gépi üdítőt szolgálnak fel, amit soha nem rendeltünk volna. A következő pofon akkor ért minket amikor a gondos családapa megérkezett anyukával és csemetéjével és a pincér hölgy majd összetörte magát úgy rohant a hamutartóval. Természetesen a dohányzó családfő a mellettünk lévő asztalt találta a legmegfelelőbb helynek és amikor vették fel a rendelésüket már fogta a cigis dobozt és az öngyújtót, mert anélkül mégsem lehet leadni a rendelést, hogy rá ne gyújtana. Én ekkor felálltam és töröltettem a rendelésünket, az el nem fogyasztott gépi üdítőt kifizettük és távoztunk volna, de még le sem értünk a lépcsőn a pincér és a kulturált dohányos vendég elkezdtek Minket kibeszélni. Visszamentem és elmondtam, hogy nem akarjuk dohányfüstben elfogyasztani a vacsoránkat. Még most is ott állnak-ülnek és nem értik mi is volt a bajom hiszen szabadtérben (a dohányosok szerint) nem lehet zavaró a füst és a passzív dohányzás sem káros. Tudom, hogy az Én bajom, hogy zavar a füst és a bűz, de szerencsére vannak már jobb helyek ahol a teraszon nem lehet dohányozni, hanem távolabb van egy kijelölt dohányzóhely és így azok is kiülhetnek a szabad levegőre elfogyasztani a jól megfizetett ebédet, vacsorát akiket zavar ha evés közben az orruk alá fújják a füstöt.

. . A bajai halászlé borzalmas, a húsleves gazdagon ízetlen, az oldalas ehető volt, számunkra nagy csalódás ez a vendéglő, a rengeteg betérő turista ellenére.