Mazsola63 adatlapja

Az étkezde előtt vannak kirakva nehéz tömör fa asztalok és székek, amelyek abból a szempontból jók, hogy nem lehet csak úgy arrébblökögetni őket, viszont a közeli moziba igyekvő fiatal csávók sokszor úgy akarják megspórolni a kerülővel járó rendkívüli távolságot (10 méter, ami egy fiatal gyereknek nyilvánvalóan leküzdhetetlen távolság), hogy az asztalok között szlalomoznak át, sokszor a kajálókat lökdösve. Ez nem növeli a hangulatot.

Aki ráér beülhet kévázni, reggelizni is, bőven van hely leülni. A sütemények is nagyon finomak, kapható nagyon sok egyedi fejlesztésű liszt és cukor nélküli különlegesség is, de a hagyományos vonal kedveli is találnak kedvükre valót. Mi most már szinte minden hétvégén elmegyünk egy kicsit beülni, és persze jól be is vásárolunk mindenből. . :)

A zsömle is nagyon jól eltalált, a hamburger készítésekor mindkét oldalát megpirítják. Ezen kívül sok zöldség, és ugyancsak egyedi, nagyon finom saját készítésű szósz kerül bele. Kapható wellness variáció is, sok zöldséggel, zsömle nélkül, és kitűnő stekburgonya. Mindenkinek ajánlom, aki szereti az igazi kézműves hamburgert, szerintem van olyan jó, mint a mostanában fejlődő, agyondícsért belvárosi kézműves hamburgerlánc. A két "naggyal" egy lapon sem említhető. Itt a nem belvárosiak is ehetnek első osztályú kézműves hamburgert,

Mi a napi ajánlatban szereplő szarvasgombás, pármai sonkás pizzát kértük (ha lúd, legyen kövér alapon 45 cm-es méretben). Egészen különlegesen finom vékony, ropogós, pont jól megsült volt a tészta, a paradicsomszósz ízesítése is kiváló, a szarvasgombában és a pármai sonkában pedig nem lehet csalódni. A pizzát ott készítik el az ember szeme előtt, és sütik meg a fatüzeléses kemencében, ami szintén hangulatos, és az íz szempontjából sem utolsó. A hely nem igazán beülős (öt bárszék van és egy kis falra szerelt pult), úgyhogy mi is elvitelre kértük a pizzát. (Ha így folytatják szerintem hamarosan lesz beülős pizzázójuk is, igény van rá. )

Hazafelé feleségem aggódott, hogy elég lett volna a 32 cm-es is kettőnknek, no, a hatalmas 45 cm-es pizza 10 perc alatt eltűnt. . :)

A főfogás is korrekt volt, de itt jön a DE

A hely jellegére figyelemmel a kiszolgálással nem voltak nagy elvárásaink (pl. hogy egyszerre hozzánk ki mindkettőnk kajáját, úgy is jó, ha hozzák, ahogy elkészültek), de azért az egy kicsit furi volt, hogy az öt megrendelt ételből kettőt sikerült eltalálni, kettőt ki sem hoztak (pedig a kihozott kaják elfogyasztása után még hosszan várakoztunk, hogy hátha, de nem), a megrendelt főétel helyett pedig valami egész mást kaptam (mivel siettünk, inkább megettem). A megrendelt sör helyett sör ízű üdítőitalt hoztak (én csak így hívom az alkoholmentes sört). Úgy tűnik, nagyon nem lehettek formában, mert a szomszéd asztalnál ülő hölgynek is harmadik próbálkozásra sikerült azt kihozni amit rendelt (az első két kihozott ételre közölte a hölgy, hogy jól néz ki, de ő nem ezt kérte). Úgyhogy vegyes érzésekkel távoztunk, mert az ételek miatt visszamennénk, de úgy azért nem szeretek beülni egy helyre sem, hogy vagy megkapom a megrendelt kaját, vagy nem.

A levesek és készételek kb. ugyanaz, mint a Szerémi úton, viszont olyan sok extra különlegesség (helyben sült kenyerek, sókéregben sült lazac, frissen facsarható narancslé, stb. ) nincs, mint a nagy testvérnél. A frissen süttethető dolgok választéka elég nagy, a pizza korrekt. Amit nem értek: ide ugye fix időpontra kell helyet foglalni, és meghatározott ideig lehet maradni. Viszont azt láttam, hogy a bejáratnál áll egy "vendégfogó" ember, és ajánlgatja a járókelőknek az éttermet, néha sikerül is egy-egy vendéget becsábítania. Na de nekik hogy van az étkezési idő? Mi pl. fél 12-től 2-ig voltunk, akit 1 órakor csábítanak be az utcáról, annak hogy alakul a "turnusideje"? Vagy nekik nincs, csak az előre helyet foglalóknak? A másik, amiről már a Szerémi úti helynél is megemlékeztem: értem én, hogy ez születésnapozó hely, no de mi a túróért kell már egy ebéd alatt az étterem összes vendégének full hangerőn tízszer meghallgatni Halász Jutka Boldog születésnapot című örökbecsűjét? (A Király utca hangerőben talán még felül is múlta, a Szerémi utat, lehet azért, mert kisebb a helyiség és jobban visszahangzott. )
Amikor már vagy ötödször kellett megszakítani a társaságunk beszélgetését Jutka néni 200 decibelen nyomatott nótája miatt, kicsit kezdtünk idegesek lenni. De úgy tűnik nem csak mi, mert a szomszéd asztalnál egy csávó meg a pincérnek tett hangos és itt nem idézhető megjegyzéseket, hogy mit csináljanak Jutka nénivel. . . . . :)
Miért nem lehet ezt a számot csak a születésnapozóknak lejátszani, ha az a kényszerképzete a Trófeásoknak, hogy enélkül nem lehet születésnapozni? Talán kellene csinálniuk "Halász Jutka mentes napokat", amikor garantálják a vendégeknek, hogy nem kezdik el egyszer sem bömböltetni dobhártyarepesztő hangerővel Halász Jutkát. . . . :)

Amikor mi voltunk legutóbb, még nagyon kellemes idő volt, így a hangulatos kis kerthelyiségben tudtunk ebédelni, nekem az egész a Krúdytól ismert egykori óbudai kisvendéglők hangulatát idézte. Ott volt a tulajdonos srác is, rajtatartotta a szemét, hogy minden gördülékenyen menjen (de remélhetőleg nem csak ezért mentek a dolgok gördülékenyen). Autósoknak fontos, hogy be lehet állni az udvarra parkolni, ami lehet, hogy apróság, de ez is számít, hogy nem úgy indul el az ember, hogy "jajj istenem, hol fogok megállni" vagy, hogy előre tudja, a parkolás ára majdnem egy ebéd árába kerül. . .

(A vadas az egyik kedvenc ételem, amit mindig félve rendelek, mert az éttermi vadas íze sok esetben köszönőviszonyban sincs azzal az ízzel, ami nekem a vadast jelenti. )
A pincérek is nagyon kedvesek, segítőkészek. Sajnos a helyiség eléggé kicsi, ebből adódóan szűkös, így ha van egy hangosabb vendég (az általában mindig van mindenütt), annak minden szavát hallani lehet. (Legutóbb is belefutottunk egy öblöshangú humorheroldba, aki azt hitte, hogy nagyon vicces (ezért folyamatosan szórakoztatta az asztaltársait a hülyeségeivel), de nem volt az. . . :) )