pásztivilmos adatlapja

Ilyenek pl: A szabadtéri medencék vize nagyrészt hideg. Ez nem is lenne gond, ha nem Európa legnagyobb strandjáról lenne szó. A föld méllye adta kifogyhatatlan hőforrásról nem is beszélve. Aztán. Nem is az Európai elsőség miatt, hanem a napi 50 milliós forgalom miatt jegyzem meg, hogy a strand egyik ékessége a fű, kritikán aluli. Egy napi bevételből pázsitot tudnék varázsolni melyet aranyozott öntöző fejek locsolnának arany csöveken. Nem értem, mi ez a pusztulat fű telintetében. Aztán. Az öltözőszekrények rendszeresítésénél nem értem, miért nem a jól bevált megoldást építették ki. Itt van pl Kehidakustány. Aztán. Miért csak 10 percet hullámoznak a hullámfürdők? 50 millióból nem hinném, hogy nem futna rá. Mégis mekkora forgalom kellene a reggeltől estig tartó hullámzáshoz? A környezet állagán az látszik, hogy a vezetés nem tart napi szintű bejárást az intézmény területén. Az intézmény forgalmához képest fillérekről beszélük. Ez olyan, mint ha a fogorvoshoz elmennénk, ahol a legkorszerűbb eszközök vannak, azután amikor a doki a fogfúráshoz készülődik, elő vesz egy lepusztult akkus fúrót. Vagy mondjuk a fog húzáshoz elővesz egy rozsdás kombinált fogót. Az épületen belüli árak jók. Pl a szörfért az 1500 Ft kifejezetten kedvező. Az étterem árak is jók. A kinti árusok némelyikével már bajok vannak, de azért itt is meg lehet találni a normálisat. A tanmedence melletti lángos minifánk árusító kifejezetten drága. Ehhez képest a minőség átlag alatti. Az ember elvárná az extra árhoz extra minőség tartozzon. Na majd még írok.

Ezt sem értettem, de mentünk utána. Aztán megérkezett egy asztalhoz és rá mutatott, és mondta, hogy ez lesz az. Leültünk, erre ott hagyott. Aztán lassan kezdtem felocsudni. Karnyújtásnyira balra két csaj ült. Jobbra, amíg a szemem ellátott, üres asztalok. Aztán kezdtek elő jönni bennem olyan gondolatok, hogy egy gyorsétteremben [moderálva - a szerk. ] mit tapasztal az ember, ami ugye hátrébb van rangsorolva mint egy palacsinta bár. A gyorsétteremben [moderálva - a szerk. ] oda ülök, ahová nekem tetszik. Ha 8 székes asztalhoz akarok ülni, mert nekem az a jó, akkor oda ülök. Milyen dolog az, hogy a személyzet mondja meg nekem, hol fogom magam jól érezni. Megmondhatja, egyszer. Megtették. Aztán körül néztünk. Kb 10 ember ült körülöttünk, de egyik ember előtt se volt étel. Persze, nem gyorsétkezde a palacsinta bár, de úgy érzem, az ember elvárhatja, hogy legalább egy utcai lángos ideje alatt hozzá jusson a jussához. Úgy éreztük, kb 1 órát kellene ott eltöltenünk kettő darab palacsinta miatt. Felálltunk és kijöttünk. Mukor jöttünk kifelé, láttam rajtuk, hogy nem értik, miért jövünk ki idő előtt. Szívesen megmondtam volna nekik, de úgyse értették volna. Úgy gondoltam, majd megírom.

Szóltam. Ettől csapkodni kezdett. Lehet, hogy itt a gond? Leültünk, és nekiláttunk. A sütemény kb 4 napos lehetett. A piskóta rész annyira száraz volt, hogy a villa hosszú szélével el se tudtam vágni. A hegyevel kellett szétforgácsolnom. Az íze olyan volt, hogy ha az anyósom ilyet készítene, az apósom azt mondaná, hogy erre ne pazarolja az amyagot. Egyszóval a minőség, szint alatti volt. Azt mondják, minden rosszban van valami jó. Érdemes a szomszédban cukrászdát nyitni. Az elfuserált sütemény is kétszer olyan finom lenne, mint a balajtiban.