P.R.J. adatlapja

Bocsánatos bűn, no reklamáció. . . nyaraluuuunk! Egy gusztusos fatányéron szervírozott bizgentyűt kértem, párolt zöldséggel és parisalival. A parisali gondolom a takarékosság jegyében tartalmazott némi rothadó paradicsomdarabkákat is. A fatányéros azonban finomnak indult. Csakhogy fura bűzt éreztem folyamatosan, azonban a húsnak semmi baja nem volt. Lehajolva a tányéromhoz azonban már be lehetett azonosítani a bűz forrását. . . ami maga volt fatányér. Az áthadó poshadt víz szaga átjárta az orrom de főként a fatányért. Kedvesen szóltunk a pincérnek, aki megszagolva a tányért, elfintorodva csak annyit mondott: "Jah, nem száradt meg a tányér! " Nem ajánlotta fel, hogy hozok egy másikat és elnézést sem kért a nyilvánvaló fiaskóért. Természetesen nem ettem meg. A többiek jóízűen falatozták a maguk íncsiklandozó halaikat, husaikat. . . én. . . gondoltam, inkább diétázom. :)

A számlára azért nem felejtették el rögzíteni a nem elfogyasztott tételt sem. Szóval. . . hiába volt a pillanatnyi időutazás. . . a számla visszarángatott minket a kapitalizmus kemény talajára. . .

Aki ide betér, az viszonylag elfogadható árakra,adagokra és kiszolgálásra, egy-két naplopóra, mikrosütőkre, avitt étlapokra és nem a legtisztább olajsütőkre számíthat. . . mégis. . . a helynek van egy bizonyos bája ami miatt mégsem rossz szájízzel távozik a vendég. Akár lehetne a neve Retro Kajálda is.

A megrendelt bolognai spagetti elég kevéske volt de finom. Az amerikai hot-dog egyetlen hibája, hogy állatira hiányzott belőle az igazi amerikai káposztasali. A burgerek viszont nem okoztak csalódást. Igazából az egyedüli sokk a csokis-meggyes gofri volt. Inkább egy amerikai palacsintára emlékeztetett, melynek a megkeményedett szélén érezhető volt, hogy nem friss sütés. Ráöntve némi higított csokiszósz és magozott meggy befőtt. A gofri fiaskót leszámítva nem voltunk csalódottak. Bátran ajánlom Mindenkinek, aki hangulatra és egy gyors kajára vágyik.

A kiszolgálás udvarias volt de a jégkocka is melegebb volt a személyzetnél. Az ételek tetszetősen elrendezve (igyekeznek a trendekkel lépést tartani) azonban ízben visszaköszön az unalom és a félkész munka. Vártuk a nagy bábábábummot de csak egy pittyedt szájrángásra futotta. Rágós hús, ízetlen fűszerezés. Aztán jött a bábábábumm, amikor kihozták a számlát. Hát, mit ne mondjunk. . . az erősen sokad osztályú ételek elsőosztályú számlája. Részünkről soha többet erre a helyre. Röviden elmondható: az étterem túlárazott, túlmisztifikált de semmiben sem különbözik egy városi étteremtől. . . max abban, hogy remek [moderálva - a szerk. ] konferenciákat lehet ott tartani. Sznobok előnyben, az tuti!

Választék van de a pult nem hivogat. Én vágyom arra, hogy nemcsak az orromnak de a szememnek is kellemes legyen egy pékség pultja. A kiszolgálás inkább átlag alatti volt,mint feletti. Életunt eladó némi grimaszolással teljesítette a vásárlók kéréseit. Egy-két fiatal egy kiló kenyeret akart venni, mire az eladó elzavarta őket. . . pusztán azért, mert nem volt kedve elfogadni a kenyér árát 5 forintosokban. Látszik, hogy takarítanak minden nap, mégis olyan lepattant és tisztátalan érzése van annak, aki oda belép. Talán ennek egyik oka, hogy a Fő út mellett könnyen piszkoldik a kirakat? Árai nem többek de nem is kevesebbek mint a nagy átlagnál. Hangulata nincs. Egyértelműen lerí az egészről az, hogy csakis gyors és reklamációmentes kiszolgálásra és profit termelésre nyitott meg az üzlet. Hiányzik belőle igazából minden ami egy igazi pékséget igazi pékséggé tesz.

A belépő karkötőink rengeteg mindenre feljogosítottak: fedett csúszda, fedett játszótér (logikai játékokkal, érdekes fizikai kísérletekkel, ügyességi játékokkal, szokatlak biciklikkel, evezőpaddal, gokarttal), pancsolós terület, Laser harc, kaloda, deres, óriás malom, 4D mozi (választható 5-10 perces filmekkel), hófánk, vízí csúszda, szabadtéri gokart, kötélpálya (biztonsági felszereléssel, különböző nehézségi szintekkel. . . )
Mind-mind igazi kalandot ígért. . . és a kaland meg is volt. . . dögivel. Sok játékot csak külön jegy vételével lehet igénybe venni ha az ember nem csoportosan, előre egyeztetve megy. Aki pedig nem így megy az bizony borsos végösszegre, jegyárakra számíthat. Egyedül egy helyre nem tudtunk bemenni, az pedig a szabadulószoba volt. Nagyon ki szerettük volna próbálni magunkat benne, de ottjártunkkor karbantartották. A belépőhöz kaptunk ebédet is. Leves, sültkrumpli, hatalmas szelet rántott hús (nem agyonklopfolva), savanyúság és kenyér bőségesen. Papír tányérakban. . . melyek nem a szokványos papír partikellékek voltak, hanem tartósak, akárcsak az evőeszközök. A mellékhelyiségek pedig bámulatosan tiszták voltak. . . mintha egy klotyómanó titokban folyamatosan járta volna varázskendőjével az összeset. Az "idegenvezetők" kedvesek, türelmesek, alaposak voltak. A hely gyönyörű fekvése még a stresszes lelkeket is megnyugtatja. A büfé kissé túlárazott, de valljuk be. . . aki eljön családostul egy ilyen helyre, az nem kocsmai párfilléres híg kávéra fizet be. Bárkinek bátran ajánlom. :)

Takarítás alapban nem lehet könnyű feladat a nagy belmagasság miatt, azonban ez nem szabadna, hogy megakadályozza a tulajokat abban, hogy takarítsanak, méghozzá rendesen. Az ételek átlagosak, gyakorta úsznak a tocsogó olajban! És hogy hogy került az ajánlatba a gyros vagy a hambi? ! Ez számunkra is rejtély! Árban erősen túl van kalkulálva. Míg a legtöbb helyen egy sima menü kijön egy ezresből, addig a Mei Wei étterem számláján ennek a duplája fog szerepelni ha normálisan meg akar valaki ebédelni. A pult pedig inkább egy kínai bolt polcára hasonlít: bizsuk, filléres vásári mütyűrök torzítják az amúgy is kaotikus képet. A pult melletti jól látható részt raktárként használják: üdítős zsugorok sora mutatatja meg -annak aki nem látta a Coke hűtőt,- hogy milyen italokat lehet kapni. A pultban egy kedves mosolyú hölgy szolgál ki a maga gyenge magyarságával, míg élete párja főzi benn az ételeket. A gyermekeik pedig az egyik asztalnál ülve beszélgetnek, írják a leckét vagy játszanak. Üresség jellemezte leginkább az éttermet. Némi rosszmájúsággal fel is ötlött bennünk, hogy miért is üzemel (mint megtudtuk évek óta) ez az étterem, hiszen az, hogy ráfizetéses az nem is kérdés. Mindenesetre egy érdekes élmény volt ebben az étteremben hínársalátát, rizstésztasalit és zamatos csirkét és bambuszos ételt [moderálva - a szerk. ] enni. . . persze este azért kellett a Bilogit. Szumma szummárum: a Mei Wei étterem sem remek fekvését, sem hazai ízeit nem tudja jól kamatoztatni. Megdőlt Coustoue Nagy mondata, miszerint: "Főzni bárki tud! " (L'ecsó)
Háááát, lehet. . . de. . .

A péksütemények, kenyerek gusztán elrendezve. Talán a zsemle az egyetlen, mely inkább hasonlít egy ráncos öreganyókára, mint pár harapásnyi lélekmelengető reggelire. A sütemények mellőzik a fantáziát, de a minőségre azért fordítanak némi figyelmet. Az általam megkóstolt puncsszelet példáué kifejezetten finom, nem túl édes. Kimérve vihetsz haza igazi tejfelt, túrót is. A valdódi joghurtok és gyümölcsös pohárkrémek pedig vásárlóra várva pihennek a pultban. A
leárazott termékek jól látható helyre kirakva, gazdára várnak. Tea, cappuccino, kávé is kapható. No és persze az elmaradhatatlan (ami mondjuk részemről elmaradhatna) Coke, Fanta és társai egy nagy reklámfelületes hűtőben.