sm33 adatlapja

A céklaleves tálalása pillanatában hihetetlen erejű, penetráns fahéjbűz csapta meg az orromat. Ekkor jöttem rá, hogy hozzáértés hiányában céklaleves gyanánt édes gyümölcslevest készítettek némi céklalével és fél kiló fahéjjal. Nem mérgeztem magam vele. A "Libamáj-mousse gránátalmaszósszal" ehető volt, bár a szószként tálalt gyümölcslekvár gránátalmát nem látott. Az étlapon "Rosé kacsamell"-ként szereplő főétel inkább sötétbarna cipőtalpnak nevezhető. A "Mangalica-szűzpecsenye juhtúró tarhonyával" ehetetlenre sózott húsok és főtt bulgur-féleség, mint tarhonya. Szörnyű. Ezután desszerttel már nem is próbálkoztunk. Tény, hogy a személyzet észlelve a meghagyott ételeket kedveskedett egy 1/2 liter roséborral és a számlán sem szerepeltették a két ehetetlen főételt, de ettől még éhesek és csalódottak maradtunk.

A fűszerezés sem magyaros, azaz könnyed, mértéktartó és finom. Az igazi erősségük a bécsi szelet, amely lelóg a nagytányérról, és friss olajban sütik ki, ropogós bundája nem tocsog az olajtól. Zöldsalátával a legjobb. Az italválaszték is korrekt, a kávé pedig átlagon felüli. Személyzet, kiszolgálás viszonylag állandó és kifogástalan.