szbeli adatlapja

Mind a kettő más megvilágításba hozta a tortákat. Amit eddig kóstoltunk az egyik sem nézett ki ilyen csodálatosan mint ezek.

Nagyon finomra sikeredett mind a kettő. Én Quatro formaggio pennét a párom pedig Pizza Corleonét választott. Az árak nagyon barátiak. Ajánlom mindenkinek ezt a pazar helyet.

A párom kacsocombot választott lilakáposztával és hagymás törtburgonyával,én pegig borjú paprikást,tojásos galuskával. Mondanom em kell,mennyei ízek és csodálatos tálalás. Csak ajánlani tudom ezt a helyet mindenkinek. És a mennyezeten csuda jó írások.

Meg már a gyerekek is éhesek voltak és itt legalább nem kellett várni hogy elkészüljön a kiválasztott ebéd. A helyfoglalás után már szehettük is amit szerettünk volna. A kerthelység most elhagyatott volt mivel csak március volt,de ha szép napsütéses,nyári idő lett volna biztosan szép,virágokkal teli kerthelység lehet itt. Hatalmas a beltér is,akár rendezvényekre is alkalmas. A kiszolgálásról most nem tudok írni mert magunknak szedtük ki az ebédet. Max az üdítőket hozta ki egy pincér. Nem mondható éppen a legolcsóbb helynek,de egyszer van az embernek szülinapja.

Egy rövid lejtő után máris a Paprikás-patak árnyas völgyében találjuk magunkat. Utunk végig a tiszta vizű patak mentén halad, mindig halljuk a bővizű patak csobogását. Több kis fahidacska könnyíti meg az átkelést a patak fölött. Hamarosan elérjük utunk fő látványosságát, a hazánkban igen impozánsnak számító vízesést. Tábla sajnos nem jelzi, hol kell letérni a vízeséshez, de balra, ha látunk egy, a patakhoz levezető falépcsőt,
akkor jó helyen járunk. A vízesést kényelmesen felülről lehet megcsodálni, elméletileg le lehet menni az aljához is,de elég meredek és csúszós a patak partja. Visszatérve az útra pár perc alatt egy hatalmas homokkőfalhoz érünk. Továbbhaladva még egy korláttal is biztosított suvadás mellett megyünk el, majd egy kis erdei pihenőhelynél, átkelveegy kis hídon a patak bal partjára látjuk a szépen kiépített Rózsika-forrást. A forrástól jó öt perc sétára kinyílik a völgy. mi maradjunk a jól kijárt széles patakparti úton, melyen
10 perc alatt el is érjük a solymári vár alját. Az útjelzőtáblánál jobbra tartunk, de pár lépés után egy meredek
kaptatón balra fel, érjük el a vár bejáratát. Visszatérve a jelzett útra egy hatalmas szántóföld mellett emelkedünk tovább az Alsó-patak-hegy (216 m) tetejére. Kissé tovább jobbra az erdő szélén megyünk, most balra van egy szántó, innen előre a Csúcs-hegy és
a Kálvária-hegy irányába lehet jól ellátni, majd rövidesen élesen jobbra fordul be a Zöld jelzésű út az erdőbe,
egy szekérútra. Pár méter után egy újabb kereszteződésnél jobbra megyünk a Zöld + jelzéseket követve,
enyhe lejtőn érünk vissza a Paprikás-patak völgyébe, a nagy tisztáshoz, ahonnan a már ismert úton,
a patak mentén érünk vissza kiindulási pontunkhoz. Ne tévesszenek meg senkit a képek,Már kétszer is voltunk itt. Egyszer a gyerekekkel és a barátokkal is.

Bátorság próba 1. rész: Ezúttal nem Prédikálószékről ereszkedtünk lefelé, hanem fordítva: kaptatós, kemény, sziklás,igazi embert próbáló ösvényeken araszoltunk felfelé a Vadálló-köveken keresztül a Prédikálószékre. Helyenként kézzel-lábbal kapaszkodtunk, kőről-kőre. Ez a rész bizony gyakorlottabbaknak való,mert helyenként erősen kitett, extra kalandos. Ez a Dunakanyar egyik legpompásabb kilátási pontja. Régen csak néhány pad volt és alig járt erre valaki. Az új kilátóból még jobban élvezhető a Dunakanyar madártávlatból: hatalmas felhőket hoz a szél, az eső éppen átkel Nagymarosról Visegrádra és a visegrádi várat mossa. A kilátás nehezen ereszt, maradnánk még, egyedül a közelgő eső siettet indulásra. Útközben élvezzük az első őszi kirándulás minden áldását: éledező gombákat, enyhébb, de változékony időjárást,napot és felhőt egyszerre, patakcsörgedezést. A patak mentén B. állati nyomozó az egyik itatónál őzlábnyomot talál. A bogarak megmentése (úteltérítése) ezúttal is fontos kötelesség, a legmerdekebb hegyoldalban is:
25 kék ganéjtúró bogarat sikerül megmenteni az eltaposástól. A bogármentés időigényes, aprólékos munka. A lefelé menet már inkább könnyebb ereszkedés. Az egyik réten megállunk szusszanni egyet a puha fűben: erdei szamócát, lila őszi kikerics mezőt találunk, helyenként még most érik a tüskés szeder. A rét egyik oldalán még süt a nap, a másikon már jön a sötét esőfelhő, így gyorsabban szedjük a lépteket. Szerencsére pár csepp esővel megússzuk. Mire a dömösi kikötőnél befejezzüka lángost, már ömlik az eső, Visegrádra érve meg szikrázóan süt a nap.