ZigZag adatlapja

Érdekes módon a múzeumban elég sok látogató volt, sőt egy nagyobb létszámú gyerekcsoportot is vártak aznapra, egy speciális interaktív programmal. A múzeum nem túl nagy, de minden korosztálynak érdekes lehet. További pozitívum, hogy a múzeum ingyenesen látogatható és fotózni is lehet. Számomra a hazai gyilkosságokat bemutató kriminalisztikai rész volt a legérdekesebb, néhány történetet már korábban is ismertem, de voltak olyanok is, amelyekről még nem is hallottam korábban. Szívemnek kedves volt a leghíresebb nyomozókutyát, Kántort bemutató tárlat is. Az udvaron ki lehetett próbálni, be lehetett ülni "igazi" rendőrautóba. A múzeumi prospektusból tudtuk meg, hogy Tarnamérán is van egy "kihelyezett" Rendőrmúzeum, szívesen megnézném majd azt is.

Ennek ellenére a Bélyegmúzeum még működik, nyitva tart, látogatható. Helyileg a belvárosban, a Nagykörúttól pár percre találhatóak. A felnőtt belépő 1200 Ft-ba került, a bejárattól gyalogosan mentem fel a mogyoróbarna Zsolnay csempe burkolatos lépcsőházban az első szintre, a kiállítóterembe. A kiállítást egy felkészült muzeológus hölgy mutatta be, majd kaptam tőle egy több oldalas fénymásolt tárlatvezetőt, amely az érdekesebb bélyegek helyét jelzi a gyűjteményben, szóval innentől önállóan lehet felfedezni a bélyegeket. Mint megtudtam, a múzeumnak helyet adó Postapalota 1930-ban épült, célzottan erre a funkcióra. A múzeum mellett most is működik a postahivatal. A bélyegeket speciális, számozott, falból kihúzható rekeszekben tárolják, amelyeken látszik és érződik, hogy majdnem 100 évesek. A magyar bélyegeken kívül a világ minden országának bélyegei megtalálhatóak, földrészek szerinti, ezen belül országonkénti csoportosításban, s számos különlegesség, világritkaság akad köztük. Vannak olyan bélyegek, amelyek a régiségük vagy ritkaságuk miatt értékesek, mások az egyedi forma vagy méret miatt, de van selyemre és falevélre nyomtatott bélyeg is, sőt, a gyűjtők számára izgalmasak a hibás nyomatok, fordított minták, feliratok. Számomra ez a több százezer bélyeg olyan mennyiséget jelentett, amit nemigen tudtam agyilag befogadni, így a tárlatvezető alapján szemezgettem, valamint azokat néztem meg közelebből, amelyeket a hölgy javasolt. Az időszakos kiállítás már a modernebb trendek szerint készült, fókuszában a nők állnak, amelybe az ókori uralkodónőktől kezdve a színésznőkön át a Disney hercegnők is beletartozhatnak. Tetszett az állatos bélyegeket bemutató másik időszakos tárlat is.

Lehet, hogy ciki, de nekem ez a név nem mondott semmit. Az beugrott, hogy van a VI. kerületben egy Lendvay utca, talán ugyanaz a névadó, mint a szobor ihletője. S ha ő az idősebb, akkor ezek szerint volt egy fiatalabb is. Gyors rákeresés, nyomozás, s már össze is állt minden információ. Erdélyi, nagybányai színész, énekes, rendező, akinek azonos nevű fia is szintén "befutott" színész lett. Életében a Nemzeti Színház (amely a mai Blaha Lujza téren volt) ünnepelt, vezető színésze volt, egy valódi korabeli celebritás, a szó pozitív értelmében. Ezért is kaphatott szobrot, amelyet eredetileg a Nemzeti Színháznál állítottak fel, de a színházat később lebontották. Az internetről azt is megtudtam, hogy szülővárosában, Nagybányán is van neki szobra. Egyébiránt a szobor körüli épületek is igazán impozánsak. Szerintem jó helye lett itt a Várban a szobornak.

Maga a szobor egy kicsit szokatlan, de lehet, csak nekem az. A stílusa nem a klasszikus görög szobrászat szerinti, hanem sokkal modernebb. Az istenek hírnöke szerintem egy kissé droid-szerű lett, olyan feje van, mint egy Csillagok háborúja robot szereplőnek. Az arca egyáltalán nem férfias. Ruhája és cipője nincs, de van kalapja és kürtje.

" jut eszembe az 1980-as évekből, amelynek az volt a szlogenje, hogy bizony, időnként az ő kezéből is kilopják a lándzsát. Örömmel jelenthetem, a várbéli városvédő Athénének megvan a lándzsája, szorosan tartja a bal kezében (balkezes lett volna az istennő? ), míg a jobb kezében tartott pajzson a budai várkapu látható. Felhívnám a figyelmet a szobor feletti beépített ablakra, igazán csinos látnivaló az is. Hogy legyen valami hivatalos info is hozzá, ez a szobor egyébként egy másolat, de az eredeti sem tűnt el, hanem a Fővárosi Önkormányzat épületében, a kapualjban helyezték el. A folyamatosan érkező turista csoportok rendszeres megállóhelye van itt a szobor előtt, mert innen remekül belátható a Szentháromság tér, s annak csodás többi látnivalója.

Már semmi sem emlékeztet arra, hogy az 1990-es évek kultikus, nemzetközi szinten is ismert underground klubja működött itt. A legendás Golgota tér - szintén egykori törzshelyünk -, amelyen átsétáltam, azonban előnyére változott meg. Szinte rá sem lehet ismerni! Ámultan konstatáltam, hogy immár nemcsak egy név a téren a "Golgota", hanem bizony egy Kálvária nőtt itt ki a parkban a földből, az egykori "semmiből". Pontosítok, játszótér és padok régen is voltak, majd utána épült egy benzinkút is az Orczy út felőli részen. 2021-2022 folyamán azonban elkészült a kálvária, helyreállították a Golgota téri stációkat, ami eredetileg az 1890-es években volt itt a téren, középen egy kápolnával. A kápolna helyét ma egy hatalmas kettős kereszt jelzi, a 14 stáció ennek két oldalán sorakozik, de nem párhuzamosan, hanem kissé távolodva. Gratulálok a Józsefvárosi Önkormányzatnak, és mindenkinek, aki ebben a projektben részt vállalt. Dicséretes! Dicsértessék!

Az elmúlt egy hónapban kétszer is voltam fenn a Várban, leginkább azért, mert nagyon szeretek itt járkálni. Bár egyik alkalommal konkrét céllal érkeztem (Étteremhét program keretében). A Vár kis kacskaringós macskaköves utcácskáiban hasonló hangulatban érzem magam, mint Sopron vagy Kőszeg belvárosában, a várfalon belül, viszont e távoli városokhoz képest előny - számomra - , hogy ide bármikor fel tudok jönni és sokkal gyorsabban, hiszen a városon belül ez sima ügy. Pestről indulva csak a Dunán kell átkelni valamelyik hídon, de persze a metró is megteszi. A legfontosabb látnivalókon - Halászbástya, Mátyás templom, sikló, Budavári Palota - én ezúttal éppen ezekre a hangulatos kis utcákra hívnám fel a figyelmet, akár az Úri, az Országház, a Fortuna vagy a Táncsics Mihály utcát választjuk, bármelyik ajánlott, de a Bécsi kapu környéke is igazán szép. A Szentháromság tér igényesen fel lett újítva a közelmúltban. A Dísz térről délre húzódó rész, a Széchenyi Könyvtár környékén továbbra is zajlanak az építkezések, felújítások, itt a hömpölygő turista áradat miatt nem könnyű a közlekedés és a szemlélődés. Sajnálom, hogy a Karmelita kolostor előtti Színház utca most már tartósan le van zárva. Emlékszem rá, évekkel ezelőtt még gyalogosan ott is lehetett közlekedni, pedig már akkor is ott volt a miniszterelnöki rezidencia. Legközelebb a cseresznyevirágzásra tervezek felmenni a Tóth Árpád sétányra, szerintem 2-3 hét múlva aktuális lesz.

Az épület történetének bemutatása során kaptunk információkat a szomszédos Klösz-villáról is, amelyet jelenleg csak kívülről tekinthettünk meg, viszont a kerítésen belül körbejárhattuk. Klösz György a századforduló idején híres és népszerű fotográfus volt, a maga korában igazi celebfotósként tartották számon, sőt később saját nyomdát is nyitott itt az épületben. Szintén a Liget Projekt keretében a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum fog hamarosan helyet kapni a villában. Jelenleg még az előkészítő munkálatok zajlanak, de ha valóban elkészül és megnyit a múzeum, én biztosan el fogok jönni megnézni.