ZigZag adatlapja

A szó szerint kopár sziklák dolomitból épülnek fel. Az érdekes sziklákat előszeretettel másszák meg a gyerekcsapatok, akiknek népszerű kirándulóhelye. Családok, párok, kutyasétáltatók is nagy számban voltak, amikor én itt jártam. Igazából egy nem megerőltető kis túrával vagy lépcsőzéssel viszonylag könnyen és gyorsan fel lehet ide kapaszkodni Budaörsről. A sziklákat az autópályáról is jól lehet látni. Az egyik sziklába egy hatalmas vaskeresztet rögzítettek, a kis kápolna mellett egy kőkereszt, illetve a másik oldalon a Szentháromság szobor látható. A Kopárok több részből áll, a Kő-hegy mellett nyugati irányban az Odvas-hegy, valamint az Út-hegy.

Ezúttal autóval voltam, és az elsődleges szempont nem egy hosszabb túrázás volt, hanem csak egy kis levegőzés. A budaörsi Kő-hegy tetején álló kis kápolna jól ismert és népszerű kirándulóhely, amelyet 1855-ben szenteltek fel. Több irányból meg lehet közelíteni, és viszonylag közel lehet leparkolni, bár kijelölt parkolóhely kevés akad, de a felfelé vezető környező utcákban az út szélén meg lehet állni. Igaz, sok az építkezés és elég szűkek, kanyargósak ezek a kis utcák, és nem is valami jó minőségűek. Én gyalogosan a Víztorony utca, majd a Felsősor utca felől jöttem fel, de a másik oldalról délről a város felől a Kőfejtő utcától a lépcsősoron is fel lehet jutni. A kápolna építése Wendler Ferenc földműveshez kötődik, aki 1847. június 29-én, 32. születésnapja éjszakáján azt álmodta, hogy a kőhegyi csipkebokor előtt áll, amelynek virágain megjelent Szűz Mária mosolygós arca. Ezután azt olvasta a rózsa levelein: Én vagyok a szeplőtelen fogantatás (bár ő ezt a fogalmat nem ismerte, nem értette pontosan). Hét évvel később, a 39. születésnapján is megjelent álmában Mária, ezt követően a helyi plébános támogatása mellett a pápa felé fordultak a kérvénnyel, amely pozitív válaszra talált. Engedélyt kaptak a kápolna felépítésére, és IX. Pius pápa még egy Mária szobrot is küldött számukra. Valószínűleg a világban ezt a kápolnát szentelték fel elsőként a Szeplőtlen fogantatás tiszteletére, ugyanis a világhírű franciaországi Lourdes-i látomás csak 3 évvel később történt. Budaörs sváb település volt, így nem meglepő, hogy a bejárat felett német nyelvű felirat olvasható, egy idézet a Bibliából, János Evangéliumából: Am Anfange war das Wort, und das Wort war bei Gott, und Gott war das Wort. Dieses war am Anfange bei Gott. " Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt maga az Ige. Ez kezdetben az Istennél volt. A budaörsi Német Nemzetiségi Önkormányzat 20 évvel ezelőtt újíttatta fel a kápolnát. Sajnos nem volt nyitva ottjártamkor, bekukucskálni sem lehetett az ablakon vagy az ajtón. A templom mellett Szentháromság szobor és kereszt látható. Mögötte a Kopárok sziklái, ami a gyerekek kedvelt mászóhelye.

Az ösvény kiindulópontján egy játszótér is van, valamint itt az út mellett lehet spontán módon leparkolni, nincs kiépített parkoló. A kb. 2 km-es útvonalat vizes-lápos élőhelyre, cölöpökre építették fel a Duna-Tisza csatorna és a Duna-völgyi Főcsatorna találkozásánál. Az útvonalat végig a fapallókon tehetjük meg, amelynek egyik közbülső megállójánál egy két szintes kilátó is található, Dabasi kilátó néven. A kilátóba elég meredek és keskeny létraszerű lépcső visz fel, de megéri felmenni és fentről megtekinteni a környéket 360 fokos körpanorámában. Az utat végig mocsaras, lápos, vizes részek szegélyezik, a víz néhol kis tavacskává bővül. A fapallós járda végül a csatornához visz ki, amely a helyi horgászok kedvelt pecázó helye. A Szent Jakab sétány részét képezi az ún. Magyar Zarándokútnak, amely Esztergomból vezet Máriagyűdre, a Pilisen, a Kiskunsági Nemzeti Parkon és a Mecseken át. Szent Jakab Spanyolország (gondoljunk csak az El Camino-ra) mellett a kereskedők és a zarándokok védőszentje, ezért róla nevezték el ezt sétányt. A kilátó felé kanyarodó út mellett egy színes információs tábla a környék fafajtáit mutatja be. Egy másik látnivaló és helyi kezdeményezés az Újszülöttek ligete, ahova 2001 óta minden évben ültetnek egy-egy fát, hogy "itt eresszenek gyökeret". Ehhez kapcsolódóan készültek táblák az adott évben született helyi gyermekekről, amelyek közül a 2015-évit kidöntve, ledőlve látni az út mellett, ami elég szomorú. Szintén sajnálatos, hogy egyes kirándulók a vízbe szemetet, üres sörözdobozokat dobáltak, miközben több helyütt vannak az út mellett szeméttartók, szóval még cipelni sem kellett volna.

Tervezője Kallina Mór és Árkay Aladár. A fő díszterem 350 m2-es, van két kisebb terem, az emeleten étterem. A Vigadó sokféle kulturális eseménynek adott helyet: jótékonysági estek, farsangi bálok, táncestélyek, hangversenyek zajlottak itt, olykor politikai gyűlések és választások is, valamint könyvtárat is kialakítottak. A földszinti üzlethelyiségekben borbély- és fodrászüzlet és cipészműhely is működött. A II. világháborút követően pártmozi, Kisgazda pártközpont, majd a Magyar Állami Népi Együttes székhelye és fellépő helye lett. A 2000-es években teljes körűen felújították. Az épület kormányzati tulajdonban áll, itt működik a Hagyományok Háza.

Fogalmazhatunk úgy, hogy ez a híd az egyik alapvető előfeltétele volt annak, hogy a Duna két oldalán a két városrész, vagyis akkoriban még a két különálló város eggyé forrhasson össze és együtt a csodálatos fővárosunkat megalkossák. Mivel a híd építését Széchenyi István gróf kezdeményezte, a híd nevében ma is őrzi a "gondolatvezér" nevét, bár persze a közbeszédben általában csak egyszerűen Lánchídnak hívjuk. A híd lábánál a két fekvő oroszlán is a turisták és a budapestiek nagy kedvencei, fotók ezrein jelentek meg. Az állandó kőhíd megépítésének gondolatát a reformkor hozta el. 1849-től a II. világháború végéig állt a híd, amikor a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta (1945. január 18-án). Ezt követően 1949-re építették újjá, avatása az eredeti hídavatás 100. évfordulójára esett. A híd teljes körű felújítása a rendszerváltozás éveiben már folyamatosan napirendre került, de különböző okok miatt csak 2021-ben kezdődtek el a munkálatok, amelyek miatt a hidat teljesen lezárták a forgalom elől. Sajnos a gyalogosok - és hasonlóképpen a személyautók sem - a mai napig nem mehetnek fel a hídra. Annyi kis előrelépés történt, hogy 2022. decemberben a BKK járatok (buszok), kerékpárok és taxik számára megnyitották. A munkálatok még mindig tartanak, a híd környéke továbbra is építési terület. Talán a gyalogosok újra visszatérhetnek 2023 nyarán. Az autósok sorsa egyelőre nyitott, még kérdéses. Én már nagyon várom, hogy újra átsétálhassak a Lánchídon, ahogy évente több alkalommal is megtettem korábban. Most a napokban annyival vigasztalódtam, hogy felszálltam a 0 kilométerkőnél a Clark Ádám téren az éppen érkező buszra és átutaztam vele az Eötvös térre a pesti oldalra.

Többféle minőségi italt tartanak, az alkoholmentesek között Prás hidegen préselt, 100%-ban természetes gyümölcslevek, Mayer szörpök és lekvárok is. A szörpök közül a gyömbér isteni, szódával, kis lime-mal. Eklektikus berendezés, régi használati tárgyak, használati eszközök, régi fényképezőgép, rádió, asztalokon horgolt "nagyis" terítő. Julius Meinl kávét főznek, az átlagos árfekvés felső szegmensében árazva, a cappuccino 900 Ft volt. Örvendetes, hogy a kávé mellé járt egy kis pohár szódavíz is. Az eszpresszó 610 Ft-ba került. A kávé mellé péksütemények közül lehet válogatni, amelyek nem helyben készültek: meggyes pite, mazsolás csiga, croissant, valamint volt pár szendvics is, melyek nem igazán hoztak lázba. Délelőtt reggeli ételeket is kínálnak (tojásételek, bundáskenyér, sült virsli), valamint egész nap kérhető melegszendvics, sonkás, sajtos és szalámis, elég drágán szerintem 2790 Ft-ért. Alkalmanként tematikus borkóstolókat is szoktak szervezni. 3 féle sört csapolnak, Staropramen és meggyes, amire emlékszem. Ha jól láttam, üvegesben és dobozosban néhány kézműves sör is megtalálható (Fehér Nyúl főzde).

A korábbi látogatások óta történt némi változás az itt lévő vendéglátó egységek körében. A legbelső helyiségben jobbra, ahol korábban a sütis volt, most már egy japán sushi bár kapott helyet, ezzel a többi ázsiai ország mellett a japánok is megjelentek új szereplőkként a színen. A sushi séf a semmiből került elő, a pult egy ideig üres volt, kellett várni, hogy jöjjön már oda valaki, aztán végre felbukkant. A rendelést közös nyelv hiányában kézzel-lábbal mutogatva, az étlapra böködve lehetett leadni. Viszont kérdéseket feltenni így nem volt lehetséges. Az étel elkészültét csipogó jelezte. Frissen készült, finom volt, kiadós. Egy 8 db-os uramakit választottam (2690 Ft), fűszeres lazacos rollokat, amelynek a tetején dekorációként apró lazac kaviár hintés is volt, meg még pár féle szósz, amit mondjuk én a szívem szerint kihagytam volna. Itt a pálcika az alapvető evőeszköz, nem cikiskednek műanyag villákkal. A szójaszósz ki volt adagolva, elég kis mennyiség, de a pulton szerencsére volt kitéve üvegben, abból lehetett még hozzá tölteni. A vendégeknek apró cukorral is kedveskednek, ezt csak úgy lehet elvinni. A sushikon kívül Don Buri és Miso leves szerepel még az étlapon. A hely készpénzmentes, kizárólag bankkártyával lehet fizetni.

Ezúttal nem mini-szobrot alkotott a Mester. Újdonság ez itt, csak pár napja került ide. Én meg szerencsésnek éreztem magam, hogy pár percnyi sétával, igaz szemerkélő esőben gyorsan el tudtam ide jönni ebédidőben a munkahelyemről, igaz, így aznap a kinti "rendes" ebéd elmaradt. A fülhallgatóból szólt is a zene, először egy komolyzenei koncert részlete, aztán valami népzene, egy magyar népdalt énekelt egy lány, akaratlanul is fel akartam emelni a fülemhez a fülhallgatót, hogy jobban halljam, de persze nem lehetett, hiszen fel van erősítve jól a fémrúdra. Így közelebb kellett hozzá hajolni. Jópofa ez is, ha arra jártok, nézzétek meg.