ZigZag adatlapja

Nagyon retrós a hangulat, ebből a szempontból adja a filmes hely hangulatát. Előtte Soproni sörös (természetesen Soproni itt ezen a vidéken) napernyők alatt egyszerű padokon lehet leülni. Mivel fedett része nincs, így csak szép időben érdemes itt leülni, nyáron nagyon meleg van, a napernyők nem sokat segítenek ellene. Az ablakban lehet leadni a rendelést, a szokásos büfés ételeket kínálják, a legnépszerűbb a lángos, de hamburgert (magyarosan), hot dogot is lehet kapni, sült krumplival, retró melegszendvicset, kenyérlángost. Az ablakban a film ikonikus szereplőinek fotói is feltűnnek. A jól behűtött üdítők 500 Ft-ba kerültek (Cola termékek).

A bobpálya bejáratánál saját ingyenes parkolót alakítottak ki, innen pár perces sétával az erdei úton vagy biciklivel, rollerrel a mellette lévő úton is elérhető. Jegyet lehet készpénzzel, bankkártyával és SZÉP-kártyával is vásárolni. A felnőtt jegyár 600 Ft, a gyerek 400 Ft egy menetre, de lehet kedvezményes gyűjtőjegyet is venni, persze ha már tudja előre az ember, hogy hány kört fognak menni. Mert általában így történik, az első csúszás után szeretne az ember egy újabbat és egy még újabbat is. A pálya országosan nem a leghosszabb, nem is a leggyorsabb, viszont szép környezetben alakították ki. Viszont meleg időben nagyon idetűz a nap, ilyenkor nem ajánlom. Esős időben a pályát lezárják. A bobok elég kicsik, így 2 főre (felnőttek, tinik) nem ajánlom, bár akkor ugye sokkal jobban begyorsul a nagyobb súly miatt. Ez az a fajta bobpálya, aminél ki lehet csúszni, lehet borulni, ha nem fékez az ember ott, ahol kellene. Ezt azért írom, mert vannak olyan bobpályák, amelyek jobban ki vannak egyensúlyozva vagy be vannak jobban biztosítva, és ha fékezés nélkül megy valaki végig, akkor is borulás-biztos, de ez a soproni nem ilyen. A fenti részen opcionális az indulás, így ha valaki nem vár ki elegendő időt, akkor van arra esély, hogy utoléri az előtte lévőket, az meg szerintem nem egy nagy élmény, ha végig fékezve kell lemenni a pályán mások miatt. A bejáratnál van egy csúszda a kisebb gyerekeknek, illetve a parkos részen egy kis játszótér és ügyességi pálya. Szintén üzemel egy büfé és vannak padok is, bár nem nagy számban.

A felnőtt belépő 700 Ft volt + 200 Ft a fotójegy. A háznak különös hangulata volt, itt valóban megállt az idő. A jómódú családi portán csaknem 300 éven át működött pékség. A jobb oldalon az utcafronton cukrászda és kisbolt működött, a környékbeli szociális élet egyik helyszíneként, ahová a hölgyek is eljöhettek, majd a pékség sütödéje és műhelye következett a kemencével, majd a raktár, végül a hátsó szobában az inasok pihenő- és alvóhelye. A pince és a jégverem is megmaradt. látogatható. A család a bal oldali épületrészben lakott, látszik a berendezésen, hogy gazdag, módos família élt itt (19. századi bútorzattal berendezve). Az utolsó pék egy ügyes döntéssel elkerülte 1950-ben az államosítást, s mivel akkor úgy, ahogy volt, bezárta a pékműhelyt, így maradhatott meg annak teljes berendezése, amely ma is látható. 1972-ben került állami tulajdonba az épület, az utolsó itt élő családtag halálát követően. A régi konyhai eszközök, sütőszerszámok közül is jó pár megmaradt. A belső udvar is hangulatos, nekem nagyon tetszett a hely, érdemes ide eljönni. (Már vagy 8-10 alkalommal jártam korábban Sopronban, de most először sikerült ide eljutni, érdemes volt).

A konyha teljesítményével és az éttermi szolgáltatásokkal nemigen voltam megelégedve. Bár reggelire és vacsorára is svédasztal volt, de olyan unalmas, ötlettelen volt minden. Természetesen éhen nem maradtunk, de amit kaptunk, azt egy üzemi konyhán, menzán is megkaptam volna, nem ennyiért. A vacsoránál 2 féle leves (egyik húsmentes), 1 tészta, 3 féle húsos étel, valami sült, rántott és szószos. Köret rizs, esetleg bulgur, krumpli. Túlfőtt, vizes zöldségek. Fantázia és fűszerek hiánya. Egy este volt császármorzsa, ami jó is volt, de a sütik és a pohárkrémek nem nyerték meg a tetszésünket. Savanyúságok minden nap teljesen ugyanazok. Egyféle hideg előétel kis pohárban. Reggeli svédasztal összetétele minden nap ugyanaz volt. Rántotta, tükörtojás, sült virsli vagy kolbász. Hidegtálon sajtok, szalámi, sonka (átlagos minőség). A személyzet hiánya itt az étteremben volt a leginkább szembetűnő. A bárban nem volt olyan személyzet, aki tudott volna koktélokat készíteni (a pincérek bároztak beugróként). A koktálok 1500 Ft-ba kerültek, ami korrekt ár, csak éppen nem tudták megcsinálni őket. Az eszpresszó 600 Ft, ami fényévekkel jobb volt, mint a gépi - ingyenes - kávé, de azért erősen középszerű volt a minősége. A kis üveges üdítők 550 Ft-ba kerülnek (Cola termékek). Mindenre kötelező +10% a szervizdíj. A vacsoránál a 4 estéből 2 alkalommal a vacsora végéig a pincérek nem kérdezték meg, hogy kérünk-e inni valamit. A csapvízért fizetni kell! A vezetőség utasítására ingyen vizet nem adhatnak a vendégeknek. Egy kancsó csapvíz (1 l) 500 Ft + 50 Ft szervizdíj. Igaz, egyik alkalommal legalább dobtak bele jégkockát és pár citromkarikát, így mégis valamit kaptunk pluszban, de a másik alkalommal tényleg csak a csapvíz volt a kancsóban. A vacsoránál mindig volt fagylalt (Carte D'Or) 2 féle, de az önkiszolgáló rendszer miatt mindig nagyon ragacsos, undi volt az egész, mert a fagyiskanál öblítésére szolgáló vizet nem cserélték. Összességében erre 3 pontnál jobbat nem tudok adni, kár, mert a szálloda ennél jobb és a vendégek is jobbat érdemelnek a pénzükért.

A szálloda kívülről retró, de a szobák és a fürdőszobák is felújítottak. Már hónapokkal korábban lefoglaltuk a szállást, félpanziós ellátással. Két összenyitható szobát kaptunk, standard szállodai szoba, 2 összetolt ágy (tehát nem franciaágy, külön matracok és az ágyak között rés van, ezt a párok miatt írom). A fürdőszoba zuhanyzós, csinos, tiszta. A mi szobánkhoz terasz/erkély nem tartozott sajnos, és az ablakok a bejárat előtti parkolóra + fákra néztek. A szobában volt automata kapszulás kávégép, fejenként 1 db ingyenes kávéval (utána fizetős, a recepción lehetett kapszulát venni +400 Ft-ért). A kinti medence vize hideg, de frissítő, kellemes volt, körülötte a napágyakat ingyen lehet használni. Az udvaron van még játszótér és felnőtt tornapálya is. A 3. emeleti sky wellness valóban nem mindennapi, az üvegen át és a teraszról körpanoráma tárul a belvárosra, a jaccuzziból éppen a Tűztoronyra lehet rálátni. Két szauna és egy gőzkabin volt, és itt is pihenőágyak, valamint edzőterem, ami nem volt nyitva. A wellnesst karszalaggal lehet használni, de nincs külön díja. A lobbyban volt egy pingpongasztal, valamint a 3. emeleten egy játékterem külön fizetős játékokkal (csocsó, biliárd). Az étterem gyengesége a konyha, illetve az éttermi szolgáltatások, azzal nemigen voltam megelégedve. Bár reggelire és vacsorára is svédasztal volt, de olyan unalmas, ötlettelen volt minden. Nem maradtunk éhen, de semmi élményt nem nyújtott ez az étkezés. Csak egy befizetett szolgáltatás volt, amit a gyerekek többször ki is hagytak érdektelenség okán. A szálloda közelében található a bobpálya, ahol többször is jártunk, autóval 3 perc.

Egy ideje a Kemenes cukrászat vette át az egységet, akiket én meglehetősen kedvelek. Itt sem okoztak csalódást a termékeik. Ezek közül ezúttal a Rákóczi túróst (450 Ft) és a citromtortát (6 szeletes / 4140 Ft, 1 szelet kb. 700 Ft) emelném ki. Ez utóbbi nagyon könnyed, lágy, citrom és lime kellemes savanykás kombinációja. A Rákóczi túróst hagyományosan kocka formában, tetején ráccsal és sárgabarack dzsemmel készítik. A túrós töltelék is finom, összességében ez az én ízlésem szerint lehetne egy fokkal kevésbé édes. A citromos kosárka is kitűnő (lemon tarte - francia stílusú mini desszert/ 490 Ft). Főleg fősodratú süteményeket, tortákat készítenek, de finoman, színvonalasan. Példaképpen: flódni, zserbó, meggyes és almás pite, csokitorta, Eszterházy, puncstorta, Frissességi problémát sosem tapasztaltam náluk, itt sem. Egy fiatal lány és egy fiú alkotta a személyzetet, amatőrnek tűntek, kicsit esetlenek, akik pontosan nem tudnak mit kezdeni sem magukkal, sem a vendégekkel. Még egy Vöslauer erdei gyümölcsös szénsavas üdítő italt vettem frissítőként (500 Ft/ 5 dl). Ezt az ízt itt fedeztem fel, de nagyon ízletes. A beltér nyugalmas, kellemes, két oldalról az üvegportáloknak köszönhetően világos, viszont nem légkondicionált (vagy nem működött). Normális asztaloknál le lehet kényelmesen ülni kávézni, sütizni, beszélgetni. Van egy kis kiülős terasz is, igaz, nem 38 fokban, mint ottjártamkor. Megadom az össz-élményre az 5 pontot, de a személyzet fejlesztendő.

Minden étel kitűnő volt, amit kóstoltunk, az adagok is kiadósak. Nem volt probléma, hogy a gyerekek a köreteken változtatni szerettek volna az étlapi kiíráshoz képest, mindezt mosolyogva, felár nélkül teljesítették. Szép a tálalás, a várakozás sem volt hosszú. Du. 1 órára megtelt a vendéglő terasza, pedig hétköznap volt, szóval érdemes asztalt foglalni. Húsleves 2 óriási májgombóccal (990 Ft), a főételek közül kacsamell édesburgonyával, erdei gombamártással (5490 Ft), csirkecsíkok tökmagos bundában, édesburgonyával, fetás salátával (3990 Ft), BBQ marhaburger (3990 Ft), majd sült túrógombóc mézes tejföllel, friss gyümölcsökkel (1990 Ft) a desszertek közül, ezek kerültek a tányérjainkra. Limonádékat ittunk, citromosat, málnásat (990 Ft/ 5 dl), házi jeges teát (840 Ft/ 3 dl), must fröccsöt (990 Ft/5 dl). Elviteles csomagolásért nem számoltak fel plusz költséget. Kötelező szervizdíj nincs, de így is 20ezer Ft felett zárult a számla (+ borravaló). Kitűnő étterem, szívből ajánlom! (egyetlen apróság a végére, az étterem neve nem tetszik, nem magyaros, nem hangzik jól, de talán valakinek a neve, és ezért).

Már kellett volna akkor gyanakodnom, amikor a hivatalos web-oldalukon ez az üzenet fogadott: "Elnézést a kellemetlenségért. Weboldalunk jelenleg tervezett karbantartás alatt áll. " (nem egy napig, hanem jó időn keresztül, még most is, amikor írom az értékelést). A facebook oldaluk 2021 május óta nem frissült, az utolsó bejegyzés arról szól, hogy munkatársat keresnek. Vagy azóta sem találták meg, vagy ha igen, akkor talán nem a legmegfelelőbbet. Elvileg szerda és vasárnap között déli 12 órától tartanak nyitva este 10-ig. 12 után nem sokkal érkeztünk meg, a parkolás az út két oldalán szabadon lehetséges. Előttünk érkezett egy kisebb osztrák asztaltársaság, nem sokkal utánuk léptünk be a nyitott kapun mi is, céltalanul keresték a személyzetet. Mi is, ugyanis nem volt bent senki, aki a vendégeket fogadta volna. Pár perc múlva az épület egyik hátsó részéből egy zavart tekintetű otthonkás idősebb hölgy lépett ki, de csak üveges tekintettel átnézett rajtunk, majd komótosan elindult a másik irányba. Köszönést nem fogadta. Közben az osztrákok a csinosan berendezett kerthelyiségben válogattak az üres asztalok között. Én még tettem egy gyenge kísérletet, az épületbe belépve annak bal végén egy iroda féle helyiségben láttam egy hölgyet a számítógép előtt adminisztrálni/gépelni. Ő felnézett egy pillanatra, majd visszamélyedt a munkájába. Mi tanácstalanul újra vissza az udvarra, de nincs fejlemény, nem jött elő senki a személyzet tagjai közül. Úgy gondoltuk, több erőlködést ezek után nem érdemel a hely, így távoztunk. Szerencsére egy nagyon jó éttermet találtunk nem sokkal lejjebb. Beszámoló ott, hamarosan.