ZigZag adatlapja

A belső tér kifejezetten trendi, igényesen és elegánsan berendezett, de mégsem feszengős. Profi, de ugyanakkor barátságos személyzet, gyors, pörgős rendelésfelvétel, kaptunk ajánlatot ételre és italra is, az ételek viszonylag gyorsan elkészültek. Az egy oldalnyi rövid, bisztrós étlapon több szimpatikus fogás is akadt, a bor- és pezsgőkínálat is igényes, az italok mellé kis adag étkeket, tapasokat is kínálnak . Minőségi kávé és tea felhozatal (Pure borsmenta teát választottam). Mivel már nem az első étkezős helyünk volt az este folyamán, a többiek meg már csak leginkább inni akartak, én is beértem egy bruschettának, amely minőségi alapanyagokból készült, bohém tálalással.

Mondjuk hely sem igen lett volna parkolni. Hétköznap este gyakorlatilag telt ház volt, csak azért sikerült asztalhoz jutnunk - előzetes foglalás nélkül -, mert egy asztaltársaság éppen távozott. A személyzet nem elegendő létszámú, túlhajszoltak, kedvetlenek, figyelmetlenek voltak. A kiszolgálás és a konyha is lassú és vontatott volt. Arra is elég sokat kellett várni, hogy az asztalt letakarítsák és megkapjuk az étlapot. A későbbiekben is csak az asztalok között cikázó pincérek hátát láttuk, a fizetéskor is vadászni kellett rájuk, a fizetés is elhúzódott, arra is sokat kellett várni. A berendezés modern, fiatalos, a sötétkék és a narancs a két domináns szín. Az étlap hosszú, dizájnos, színes ételfotókkal illusztrált, az összetevők részletesen le vannak írva. Kismillió, de tényleg rengeteg féle sós és édes palacsintát lehet kapni. Ezt az éttermet kifejezetten a nagyétkűeknek, édesszájúaknak és olyanoknak ajánlom, akik a nehéz, tömény ételeket szeretik, legyen az édes vagy sós. Az én választásom egy erdei gyümölcsökkel töltött-rakott palacsinta volt, mandulás bundába panírozva, kisütve, ami mellé még járt 2 gombóc vanília fagylalt is és némi déligyümölcs díszítésként. A mosdó felújított, de elhanyagolt, nem tiszta, a szemetesből dőlt ki a használt kéztörlő. A belső tér zsúfolt, szűkös, nem volt levegő, a sok ember és a túlzott fűtés miatt fullasztóan meleg, nyomasztó volt a hely, őszintén szólva én megkönnyebbültem, mire végre kint friss levegőt szívhattam be. Ha nincsenek tele, akkor akár jó hangulatú hely is lehetne, de ez nekem most így nem jött be. Árban Miskolcon belül a drágább helyek közé tartozik.

A borok kínálata elég széles, hazai borokat kínálnak. Korrekt árfekvés. Hatalmas adagok fatálakon, nagyétkűeknek. Abban a kiváltságban volt részünk, hogy az egyik pincér fiatalember az egész, több száz négyzetméter kiterjedésű pincerendszert is megmutatta, amelynek egy része kihasználatlan. Láttunk egyfajta helytörténeti magángyűjteményt (karácsonyfa tartók - nem vicc, legnagyobb megdöbbenésemre ezek szerint van, aki ezt is gyűjti), szánkók, szamovárok - a szovjetbarát múlt emlékei, régi mezőgazdasági, borászati és konyhai fémeszközök), néhány terjedelmes fa boroshordót, a különtermet, amely kitűnően alkalmas borkóstolók, szülinapi rendezvények megtartására, illetve egy részét lézerharcos pályaként is hasznosították a közelmúltban. Az éttermi részben az efféle stílusban megszokott kellékek és dekoráció jellemző itt is. Hatalmas belmagasságú térben a falakon zászlók, pajzsok, a sarokban kandalló áraszt kellemes meleget. A svédasztalos reggeli afféle bővített kontinentális, sztenderd kínálat volt, meglepetések nélkül, virsli, sonkás rántotta, téli és paprikás szalámi, gépsonka, kockasajt, zöldségek: uborka, paprika, paradicsom, házi tepertőkrém, sima fehér kenyér, zsemle, kakaós kalács. Átlagos minőségű alapanyagok, bőségesen jól lehetett lakni. Narancslé, filteres tea, kávé külön kérésre. Összességében egy kissé retró a hangulat, de szimpatikus a hely.

A Robot a pinceszinten található, a bejárattól lépcső vezet le. Balra a bárpult található, a csapolt sörök kínálata a kommersz vonalon mozog: Soproni, Krusovice, Edelweiss, Soproni IPA Óvatos Duhaj. Az italokat a hely egyedi márkázott színes műanyag poharába töltik, amelyek elég jó minőségűek, tartósak, és a bagoly embléma is megjelenik rajta. (egyet el is hoztunk emlékbe, őszintén szólva nem tudom, hogy a pohár betétdíjas volt-e, mert nem én fizettem). A mosdó a folyosó legvégén, nagyon eldugott helyen található, úgy kellett megkérdezni, hogy mégis merre. Egész kulturált, és sok WC van, bár amikor nagyobb hétvégi rendezvényt tartanak, biztosan forgalmas lehet. A kihalt folyosókról 1-1 beugró nyílik, ahol le lehet a fotelekben, kanapékon heveredni, de most hétköznap ez a rész is kihalt volt. Bár mi az épület elé, az utcára mentünk ki dohányozni, a helyismerettel rendelkezők később szóltak, hogy van dohányzó belső udvar, ami közös az Instanttal. Itt egy másik bárpult is található, az italkínálat megegyező a másikkal. Összességében, a belvárosi szórakozóhelyek közül az igényesebbek közé tartozik, ahol nemcsak hétvégén lehet bulizni. A magyarok mellett sok a külföldi vendég is. A zenei stílus változó.

A csapon lévő sörök közül kóstoltunk kettőt, az engem grapefruitra emlékeztető Brew Your Mind-ot (800 Ft), valamint a 11%-os Prairie Oh Fudge! USA Imperial Stoutot. Mostanában igencsak rákaptunk a stoutra, próbálunk a férjemmel minél többfélét kipróbálni, szerencsére elég széles a kínálat. Ez a legjobbak és egyúttal legütősebbek közé számít ebben a műfajban, igaz, az árát is megkérik, a nagyobb "adag" is csak 0,33 l-es, 2300 Ft-ért. Körbenézve bármerre is pillantunk, a sör a köbön, sőt az ezredik hatványon, a dekoráció, üvegek, dobozok, plakátok, kartondobozok, amit csak el tud képzelni az ember. Legjobban a Flying Dog képi világa tetszett meg, nagyon klassz figuráik vannak. Elvitelre vásároltunk még 2 dobozos sört is, The Garden Brewery csokis és mogyoróvajas stout-ját, valamint a Heretic Evil Cousin USA double IPÁ-ját, mivel ennek nagyon bizarr, horrorisztikus dizájnja azonnal megfogott (1500 Ft/0,33 doboz). Az árfekvés igen széles, ahogy a választék is, ezúttal nem az volt a fő szempont, hogy pénztárcabarát söröket válasszunk, inkább bele akartunk kóstolni a tutiba, mennyiség helyett a minőségre fókuszálva, ez itt maximálisan sikerült is. Bankkártyával is lehet fizetni, pozitívum a pesti éjszakában (a következő helyen, ahová mentünk, nem sikerült. . . ). A mosdó egyszerű, ott is az egész fal plafonig ki van tapétázva sörös képekkel.

Valójában 2 útvonal halad majdnem egymás mellett, az egyik lépcsős kialakítású, egyik oldalon van kapaszkodóval, míg a másik út kicsit hosszabb, de az sima út, talán könnyebb végigjárni, korábban valószínűleg autók is járhattak rajta. Hídon és kapun át jutottunk be az alsóvárba, itt lehetett a belépőjegyeket megvásárolni. A családi jegy 7100 Ft-ba került (2 felnőtt, 3 gyerek), majdnem kétszer annyiba került, mint pár nappal korábban Boldogkő várába, a belépő oda csak 3800 Ft volt). Itt az alsóvárban nincs sok látnivaló, viszont vannak kitéve ruhák (többszínű apród és lovagi ruha), amibe be lehet öltözködni. Innen folytattuk a felfelé menetelést a felsővárba a régi meredek lépcsőkön, ahol a kiállítások és a korhűen berendezett termek láthatóak. A várban lehet idegenvezetéssel menni, de önállóan is, mi ez utóbbi választottuk. A 13. századi vár felújítása még mindig tart, de már így is impozáns kívülről, bár a belső udvar közepe még építése terület. Megnéztük a pincéket (sörös, boros, vizes), majd az emeleti termeket: étkező kerekasztallal, hálószoba, 3 pottyantós WC, kápolna, középkori kőtár. A legfelső szinten a Szent Korona történetét bemutató kiállítás látható, valamint itt lehet elkészíteni a vicces családi fotókat, akinek van kedve hozzá. A várfalon a régi magyar vármegyék nevét vésték fel ABC sorrendben, valamint ágyúk, ágyúgolyók és puskák láthatóak a lőrésekbe illesztve. A 10-12 perces, a vár történetét bemutató filmet is meg lehet tekinteni.

A szecessziós stílusú ortodox nagyzsinagógát a korábban Lajta Béla mellett dolgozó Löffler-fivérek, Béla és Samu (Sándor) építtette, 1913-ban szentelték fel és nyitották meg. Építésére azért volt szükség, mert 1870-ben a zsidóság 3 ágra szakadt. Működése alatt az ortodox zsidóságnak nemcsak vallási, de kulturális központjaként funkcionált. A 40-es évekig mikve, azaz rituális fürdő is működött itt (2004-ben újranyitották). Berendezése, belső építészeti kialakítása különleges szépségű, díszes, érdekes színvilágú. A hazai szecesszió mellett a késői bécsi szecesszió jeleit is felismerhetjük. A többszintes zsinagógában a nők a két emeleti karzaton foglalhattak helyet, ahová oldalt lépcsők vezetnek fel. A belépőjegy 1000 Ft, kizárólag készpénzzel lehet fizetni. Szombatonként értelemszerűen zárva tartanak (szombatonként a meghatározott imaidőkben istentiszteletet tartanak), pénteken pedig korábban zárnak a többi naphoz képest. A személyzet barátságtalan volt.

Mindössze 4 db parkolóhely van a bejárat előtt, de a környéken az utcák mentén amúgy könnyű helyet találni. Az ételek kínálata évek óta szinte teljesen ugyanaz. 5-6 féle szószos csirke, kb. ugyanennyi vega, zöldséges szószos fogás. A naan 300-350-400 Ft, most is fokhagymásat kértünk 2 db-ot (350 Ft), mindig frissen sütik. Pisztáciás-mogyorós, curry-s, paradicsomos-zöldséges, kókuszos-gyömbéres-paradicsomos csirkét vettünk (húsos főételek 700 Ft-tól, bárányhússal 1400 Ft-tól, 2 féle bárányos volt), 2 féle rizsből összesen 3 adagot. A kurkumás-zöldborsósban ezúttal némi pirospaprika ízt is éreztem. Összesen 4650 Ft-ot fizettünk. Csomagolás egyszerű, puha eldobható műanyag, plusz nejlonzacsi ingyen. Az ételek sokkal enyhébben fűszerezettek, mint általában az indiai éttermekben. A hűtőben néhány izgalmas italt is láttunk, nemcsak a szokásos kólákat. A kiszolgálás egykedvű, vagy csak fáradt volt pénteken késő délután.