ZigZag adatlapja

A márkanév, a dizájn alapvetően hasonló, de itt a beltér kialakítására, csinosítására különösen nagy gondot fordítottak. A most divatos természetközeli miliőt próbálták meg kialakítani, zöld növényfallal, plafonról lecsüngő futónövényekkel, természetes fenyő bútorokkal. Elég sok ülőhely van, sőt még egy kis kiülős terasz is, amit én annyiból nem díjazok, hogy ezzel elég jelentős részt lekanyarítottak az amúgy is zsúfolt járdából. A folyamatos jelentős átmenő forgalmat mutatja az is, hogy nem sikerült olyan külső fotót készíteni, amibe ne gyalogolt volna bele 1-2 ember is. Kávéból 2 féle közül lehet választani: hagyományos és specialty, ez utóbbi 100 Ft-tal drágább. Rendelésfelvétel és fizetés a pultnál történik, majd az italokat önkiszolgáló rendszerben a vendégek viszik asztalukhoz, míg az ételeket felszolgálják. Alapvetően egyszerű, gyors kaják vannak. Egyrészt többféle villásreggeli a tojásételektől kezdve (legolcsóbb a 3 tojásos omlett bagettel, illetve croissant dzsemmel 699 Ft-ért) a trendi egg benedict-ig (2390 Ft). Többféle szendvics is akad, ezek a pultban elég jól mutattak, kb. 1000 Ft-tól kezdődnek az árak. Süteményekből is széles a kínálat, ezek egységára 850 Ft (nincs kiírva és az étlapon sem szerepelt), de hagyományos vonalúnak mondanám, nem kézműves sütikről van szó. A kávé finom, karakteres. Víz nem járt mellé. Egy eszpresszó tejjel 399 Ft-ba került. A cappuccino 549 Ft. (kis méretű, olasz adagolás). A kiszolgálás alapvetően udvarias, de személytelennek éreztem. Tiszta, igényes, kulturált hely, kellemes a hangulata. Bankkártyával is lehet fizetni.

Nem mernék megesküdni rá, de simán el tudom képzelni, hogy ez ugyanaz a spéci pizzasütő kemence, ami célzottan ide lett beépítve, és az új helyre nem vitték magukkal. Nem is tudom, egyáltalán ezeket sérülésmentesen ki lehet-e bontani vagy megéri-e? Mindegy, ez annyira nem lenne lényeges talán, de a szakértők szerint a pizza "lelke" nemcsak a liszt, hanem a kemence is, amiben megsütik. Hogy attól lesz igazán jó állagú, hány fokos a kemence, milyen a kialakítása, mivel fűtik. New-york-i "migráns" - Nápolyból Amerikába emigrált olaszok módjára -pizzát sütnek, kerek, nagyon vékony tésztás, melyhez minőségi, eredeti olasz paradicsomszószt használnak. Egy adag egy negyed pizzát jelent, árban 400-650 Ft között, az egész pizzák ezzel arányosan 1590-2390 Ft között alakulnak. A rövid étlapon, pontosabban pizzalapon összesen 10 féle szerepel, amelyek közül a legizgalmasabbnak tűnő vörösáfonyás, gorgonzolás már kifogyott, igaz, ez vélhetően karácsonyi idényajánlat volt, erre utal a Christmas fantázianév. Szóval ez van az étlapon, de a valóságban helyben csupán két féle volt, a legegyszerűbb Margherita és sonkás-gombás. Ha valaki mást szeretne, azt is lehet, de akkor ki kell várnia egy pizza elkészítésének és megsütésének időtartamát. Szerencsém volt, mert a szokásos feltétek közül pont a sonkás-gombás az egyik kedvencem. Egy negyed ebből 550 Ft-ba került. Jó a szósz, sok a gomba, ami nem konzerv, hanem friss szeletelt csiperke, a sonka hajszálvékony, inkább jelzésértékű. Tálalás nagyon egyszerű kartonpapír, ami ráadásul méretben nem stimmel, a kisebb pizzaszelethez való. Evőeszköz nincs. Helyben a pulttal szemben van egy könyöklő, max. 3 ember fér el egyidejűleg, de akkor már lapjával vannak. A kis galéria a személyzeté. Mellékhelyiség nincs, csak egy mosdó a sarokban. A pizzán kívül nagyon jól néztek ki a szendvicsek is, ezek amerikai típusú, bagette-be töltött kiadós harapnivalók. A parmezános padlizsános elég izgalmasan hangzik! A kiszolgálás laza, egy fekete félvér fiatal lány volt a pultban, aki egyébként perfekt magyarul beszélt és a neve is magyar volt. A zene hangos és - legalábbis nekem - idegesítő stílusú volt.

Jártam már itt korábban is, de arról akkor nem írtam értékelést. Reggel 8-tól reggelit ehetünk, majd 11. 30-tól ebédelési lehetőség. Elvileg 17. 00 óráig tartanak nyitva, de addigra már nem sok ehető dolog szokott maradni. Általában legkésőbb 2-ig van napi menü, ha szerencséd van. Többféle menüt is kínálnak, a legnépszerűbb az a 2 fogásos ebédmenü, amely létezik kis adagos és nagyobb verzióban, leves + főétel (2 féle közül választható), de van szendvics+leves menü, valamint napi süti is. Ezen kívül mindig van 2-3 fajta saláta, szendvics, valami egyéb édesség vagy desszert. Természetesen minden ételükre igaz, hogy húsmentes. Továbbá vannak gluténmentes és vegán (tojás- és tejtermékmentes) ételek is. Az alapelvek: nem használnak tartósítószert, színezőanyagot, fehércukrot, húst, halat. Legutóbb ottjártamkor: fűszeres kukoricakrémleves - mexikói hangulatú, fűszerezésű, valamint lencse dahl bundázott karfiollal. Hozzá egy kis pohár limonádé - színe alapján epres vagy málnás volt, cukor hiányában egyáltalán nem édes, hanem savanykás, frissítő. Azonban a citromon kívül egyéb ízt nem éreztem benne. A főétel indiai fűszerezésű volt, pikáns, de nem csípős. Nekem továbbra is ugyanaz a meglátásom, mint 2-3 éve is. Az adag kicsi, azaz az 1300 Ft-os 2 fogásos menüvel közel sem lehetjól lakni. (limonádé nélkül 1190 Ft a 2 fogásos kis menü). Fél tálka a főétel, mellette 2, azaz kettő darab nem nagy karfiolrózsa. Szóval itt nemcsak az egészségünkre, de a karcsúságunkra is figyelnek. Házhozszállítást is vállalnak, előre rendeléssel.

A francia Lyon városának piaci hangulatát szerették volna idevarázsolni a pesti belvárosba, ahol a bőséges reggelibe jól elférnek egymás mellett a tengeri halak, a gazdagon megrakott tányérok és a finoman gyöngyöző pezsgő. Elég hedonista életérzés, de felettébb szimpatikus! Elég sok ülőhely van, bárszékek, bárasztalok, hosszú pult, modern, de igényes berendezés, sok rézzel. A pezsgő mellé szendvicsek, tapasok, komplett meleg reggelik kérhetőek, de tematikus rendezvények idején, amelyekből 1-2 havonta akad itt a piacon délután, este is várják a vendégeket. A leírtakból elég egyértelmáen kiviláglik, hogy ez egy drága hely, hiszen a jó pezsgő, a champagne és a tengeri herkentyűk sem tartoznak éppen az olcsóságok közé. 1-1 különleges alkalomra ajánlom inkább, akinek bejön ez az életérzés. Egy pohár pezsgő 2200-2500 Ft-nál keződik, de akad ennél jóval drágább is. Melegszendvicsek 1100-1700 Ft között, a tapas válogatást dekagrammra (! ! ) mérik, 70 Ft/dkg áron. A kiszolgálás szívélyes.

1727-1945 között a Szathmáry Király család birtoka volt, akik az az elnéptelenedett települést lutheránus vallású szlovák (tót) jobbágyokkal telepítették be. A falu többsége ma is református vallású, van is a faluban egy szép református templom. A kastély a 19. század első harmadában épült klasszicista stílusban. Eredetileg két földszintes szárnnyal bővített emeletes épület volt, a földszintjén boltozatos helyiségekkel. A kastélyt az 1940-es években bontotta le a család, új kastélyt terveztek építeni a helyén, de erre az államosítások és a kommunizmus térnyerése miatt már nem került sor. A háború után a régi kastély megmaradt pincéjét az állami gazdaság használta raktárnak. Ami látható, egy romos, lepusztult, igen rossz állapotú épület, ablakok betörve, de még az ablakkeretek is ke lettek szedve, a porta gazos, elhanyagolt, részben szemétlerakó telepként is használják. Az ablakrésekből látni, hogy bejártak a romos épületbe, a falakat összefirkálták, belső berendezést teljesen elhordták. A gazban bukdácsolva körbejártuk, ha már ott voltunk, de bemenni nem lett volna tanácsos. Az épület életveszélyes állapotban van. Szomorú.

A tealapon ezeknek csak egy kis töredéke szerepel, de bármelyiket ki lehet próbálni helyben is egy valódi teaszertartás keretében, amelynek helyszíne az emeleti galéria. Itt valóban minden apró részletre odafigyeltek. A vízmelegítő bekészítve a faragott, üveglapos asztalkákra. Apró csészék, szűrő, és egy kis állatka, mondhatjuk, hogy a teaszertartás védőállata. Vagy a teázóké. Egy kóstoló 5-6 gramm teafű. Én egy klasszikus jázminteát választottam (1300 Ft). Egyszerűen ezt szeretem. Nagyon finom illata volt és kitűnő minőség. Többször fel lehet önteni, és tényleg csak egy pillanat kell, egyáltalán nem kellett áztatni. Az ételkínálat minimális, de van édes töltött bao batyu (800 Ft / 3 db), ami kb 10 perc alatt készült el. Finom, ez is egy igazi keleti csemege. Nemcsak teát, de sokféle csodaszép teáskészletet, csészét is lehet kapni, de arra érdemes számítani, hogy nagyon drágák.

Átlagnál nagyobb méretűek és egy kicsit a színűkön és az illatukon is látszódik, hogy nem sima lisztből készültek. Árban én elég drágának találtam, az édesek - gyümölcsös töltelékkel, csokival - 450 Ft-ba kerültek jellemzően, a sósak, amelyek nem töltöttek 370 Ft körül, de amiben töltelék volt, az már 400 Ft feletti. Egy magvas gyűrűt vettem (375 Ft), amelyet csak másnap tudtam megenni, de még akkor is kifejezetten jó volt az állaga. Nem lett szivacsos és nem is száradt ki. A friss lenmagos csavart kifli (340 Ft) szintén megjárja. A kiszolgálás kedves. Nőnapi kedvezményt is kínáltak. Mondjuk ide szinte 100%-ban nők járnak vásárolni, ahogy elnéztem. A szendvicsek a pultban frissen készülnek, sok zöldséggel, mutatósak, de a többség ára 1000 Ft feletti. A süteményeket nem találtam annyira különlegesnek. Helyben az ablaknál lévő könyöklőnél lehet enni. Van alternatív kávé is természetesen.

A parkolót a lovarda melletti füves területen alakították ki, innen pár perces, de jelentősen emelkedő séta vezet fel a vár bejáratáig. A vár kapuzata és faszerkezetű tornya a 2000-es években került felújításra, voltaképpen elkészítésre, mert teljes rekonstrukcióra volt szükség. A vár története a 14. századig nyúlik vissza. A Lackfi-család 1355-ben kezdte meg birtokán a vár építését a 160 m-re magasodó Mátyás-dombon. Túlzottan jelentős objektum soha nem lett belőle. A 16. században, Buda elestét követően a vár épülete erős pusztulásnak indult. A 18-19. században a helyi lakosság a vár köveit elhordta építkezési célból olyannyira, hogy az egykori várnak a dombtetőn gyakorlatilag nyoma sem maradt. Az 1970-es évektől indultak régészeti kutatások, amelyeket 2005-06-ban nagyszabású felújítási, vár(vissza)építési munkálatok követtek, sőt ezek a munkák jelenleg is zajlanak, folytatódnak. A felnőtt belépő 300 Ft, a gyerekeknek 200 Ft, amiért voltaképpen nem sokat kapunk. Körbe lehet nézni, a falra tilos felmászni, a toronyba fel lehet lépcsőzni, szép a kilátás, van pár leírás a várról, 3 reneszánsz ablaktöredék, valamint egy kút, amelyről annyit tudni, hogy nincs még feltárva. Valamint egy épített színpad, amelynek célja általam nem ismert. Mosdó csak lenn, a parkolónál van a kulcsosházban (1 db koedukált), amely csak meghatározott időben tart nyitva.