ZigZag adatlapja

Szerencsére az erdészeti utak a száraz nyári időben egész jól járhatóak, így a hosszabb kerülőúton is sikerült bejutni, aztán visszafelé már tudtunk menni az egyszerűbb és rövidebb erdészeti úton. Persze akik nem ilyen szalonturisták, azok biztosan végig gyalogoltak volna, hát mi a 3 gyerekkel egyelőre lájtosan adjuk elő ezt a túrázást, de azért fokozatosan egyre hosszabb utakat tudunk bevállalni. A Hubertlaki kulcsosháznál tettük le az autót, innen már csak gyalogosan lehet továbbmenni, de nincs 1 km a sétaút az árnyékos erdőben. A környéken több táborozó, kiránduló gyerekcsapattal találkoztunk, a kulcsosházban és a tónál is. A 80-as években kialakított mesterséges tavat eredetileg vaditatónak szánták, a völgyben egy mesterséges gáttal zárták el a víz útját. A Hamuházi-séd forrásai által táplált tó egy egykori égeres erdőt borított el, ennek állnak ki a csonkjai, törzsei a híres erdélyi Gyilkos-tóhoz hasonlatos módon, megkapóan szép környezetben. A tónál padokkal, asztalokkal egyszerű pihenőhelyeket alakítottak ki, a kis hídon átkelve a Szt. Hubertus emlékhelynél tűzrakó helyet is találtunk. A part menti mocsaras, nedves részen gőtét, békát figyelhetünk meg, kis szerencsével.

Ennek ellenére azért elő-előfordul, pl. itt is, hogy a hús szélét odapörkölik, megszenesítik. A Whopper Junior menü (850 Ft) továbbra is a legjobb ár-érték arányú menü náluk, nekem ez a mennyiség bőségesen elegendő, ehhez kértem erdei gyümölcsös fagyit (250 Ft), volt hozzá telefonos kuponom, ami persze mindig vanília, csak az öntet eltérő. Ilyen erdeis öntet a konkurens M. láncnál nincs, mondjuk nem volt nagy szám, nem volt valami intenzív íze. Elég kevesen voltak, gyorsan ment a kiszolgálás és kényelmesen le lehetett ülni.

Az épület előtt itt is van a már máshol megismert Mekis mászóka, a benti részben viszont nincs gyereksarok. McDrive rész is van. Óriás volt benn a tömeg és ezzel együtt a rendezetlenség, fejetlenség is. Össze-vissza álltak sorban az emberek. Az ismerős Marikát soron kívül szolgálta ki a semmiből előtermő manager (aki Marika után ismét eltűnt a hátsó konyharészben). A mi pultosunk kifejezetten lassú, álmatag fiatal lány volt, nem igazán pörgette őt fel a vasárnapi munkavégzés lehetősége. A Happy Meal menühöz kapcsolódó játékok közül csak 3 volt elérhető, ami persze a gyerekeknél mindig szomorúságot okoz, mert a vitrinben "beetetésként" az összes figura ki van rakva, nemcsak azok, amelyek egyébként valóban elérhetőek. A gyerekek a szokásos HM menükel kérték, csirkefalattal, sajtburgerrel, mi az egyik telefonos letölthető kuponból választottunk, amelyben Big Mac és sajtburger szendvics volt. Az italok mindegyikébe rengeteg zúzott jeget tettek. Úgy tűnt, hogy egyáltalán nincs takarító személyzet. A tálcákkal csurig volt a tálcatartó, folyt ki a szemét a földre. A női mosdóban mindössze egyetlen WC van, WC papír nincs, kéztörlő nincs, a fali fertőtlenítő kifogyva, a padló ragad a mocsoktól, eldobált használt papírok, egyebek a földön. Undorító. WC papírt kérésre sem tettek, nem pótolták. Azt már megtapasztaltuk, hogy a Mekis éttermek színvonala, tisztasága és a személyzet hozzáállása nagyon eltérő, de itt kirívóan negatív élményekkel távoztunk. A kaja ugyanolyan volt, mint másutt, máskor, de ez nem elég.

Ahogy a nevében sem titkolják, ez a 3 közül a legkisebb egységük, belépve egy kvázi szűkös recepcióspult fogad, talán azért, mert sokan elvitelre rendelnek és be sem ülnek helyben megenni az ételt. A kis alapterületű étkezős részen magasított párasztalok és székek vannak, berendezés fakó, homályos, gyenge a megvilágítás, nem egy szívet melengető romantikus találkahely. Az étlapon sokfajta tipikus thai leves (1100-1600 Ft), illetve wokos egytálétel (1850-2350 Ft), rizses és tésztás alappal, sok köztük az erős és extrém fűszeres és csípős, de ezt az étlapon jelzik, ahogy az ételallergiások számára is az egyes allergéneket, valamint a speciális étrendet követő vendégeket is tájékoztatják. A laminált étlap tányéralátét és információs tábla is egyben, a másik 2 Parázs is rá van rajzolva térképpel. Az asztalt felülete kicsit ragacsos, tapadós, valószínűleg csak futtában törlik le az asztalokat egy ronggyal a vendégek után, nem alapos a takarítás, tisztítás. Mindössze 2 féle thai desszert kapható, csakúgy mint a Király utcai egységükben, amelyek elég hasonló stílusúak. A tápióka pudingot kértem mangóval (650 Ft), amelyben a tömény édes ízen kívül még a kókuszreszelék dominál. Ez egy olyan pofonegyszerű étel, amelyet egy kezdő háziasszony is el tud készíteni, feltéve, hogy az alapanyagok rendelkezésre állnak nála. A kiszolgálás barátságtalan, életunt. A főételek kiadósak méretre, viszont a hús elég kevés bennük, ahogy láttam. Összességében nekem nem igazán jött be, ismerősöket biztosan nem invitálnék ide enni. A mellékhelyiség tisztasága nem megfelelő.

Nem prémium kategóriás alapanyagok, nem kézműves kifinomultság, de úgy tűnik, mégis nagy népszerűségnek örvendenek. A belső rész klimatizált, igaz itt csak 3 asztal van, legfeljebb 12 fő leültetésére alkalmas. Innen nyílik egy zárt, egy oldalt nyitott terasz, ami esős időben lehet praktikus, továbbá az épület körül a nyitott részen 3 oldalon is vannak a napernyők alatt további asztalok. A sima lángos 350 Ft, a fokhagymás 400 Ft, a sajtos-tejfölös 450 Ft-ba került. Minden féléből kértünk. A lángosokat frissen sütik. A reszelt sajt olcsó trappista-szerű, de mennyiségre sokat tettek rá. A sajtos hamburger (650 Ft) retró, nagy méretű bucis kivitelű magyarosan, amit két kézzel kell fogni és nem lehet átharapni átlagos állkapocs mérettel. Valószínűleg mélyfagyasztott húspogácsából. A Pepsi család üdítőit árusítják, kis üveges és 0,5-l es palackban, csapolt sörkínálat: Borsodi, Staropramen, Belle Vue Kreek, Hoegaarden, Leffe. A desszertek is népszerűek, palacsinta (200 Ft/db), gesztenyepüré (600 Ft), és valóban úgy néznek ki élőben is, mint az étlapon szereplő képeken. 6 lángos, 1 hambi és 7 ital került kb. 6000 Ft-ba. Kötelező szervizdíj nincs, bankkártyával lehet fizetni. A kiszolgálás funkcionális, egykedvű. A mosdó igénytelen, nem tiszta, WC papír nincs, kéztörlő kifogyva, az ajtót nem lehet bezárni.

Aztán a fennmaradó kis időt itt még el lehet tölteni, gyorsan venni valami innivalót, vagy egy fagyit. A kisvasútról visszatérve és leszállás után szintén kézenfekvő megoldás. Persze itt van a kisvasút 2 oldalán 1-1 "komolyabb" hely, a Patak Vendéglő és a Csi-Bi Falatozó, de sokan nem terveznek hosszabb beülős étkezést a kirándulás során. Az árak középkategóriásak. A belső részben igazi vidéki kocsmahangulat uralkodott ottjártunkkor, helyi idősebb férfi korosztály kisfröccsökkel. Egykedvű kiszolgálás. Átlagos fagyi (nem albán).

Ilyenkor azért elgondolkodom, talán pont arra játszanak, hogy ha többen nem váltják be, akkor a már előre kifizetett kupon talált pénz? A srác alapjáraton sem volt profi, vendégközpontú vagy szívélyes meg egyáltalán, ráadásul látszott, hogy teljesen el van úszva, nincs egy perc nyugta sem. Ő volt egy személyben a pultos, a pincér, a takarító és a séf is, hát olyan is lett az eredmény. 2 burger közül lehetett választani, olasz vagy ázsiai pikáns (normál ár: 1490 Ft), én ez utóbbit kértem. Sült krumpli volt hozzá, de szósz vagy ital nem. A krumplit nem lehetett becserélni másra. A kis dobozos Zero Cola 380 Ft-ba került. Amit az ételeken akcióznak, azt bőven visszanyerik az italárakon. Ki van ez találva. Elvileg kartonpapír tálca van, mert környezettudatosak, de többünknek már nem jutott, mert állítólag elfogyott. "Nagyon" felkészültek. Aztán érdekes módon később jött egy páros, akik kaptak ketten 1 tálcát (ami egyben a tányérként is funkcionál, mert tányér az alapból nincs). A burger átlagos méretű, nem túl izgalmas, a szósz túl folyós volt, folyt belőle minden irányból. Lehetett volna pikánsabb vagy "ázsiaibb", összességében elég jellegtelen volt ez a menü. A mosdó sötét, szűkös és leharcolt. Gondolom, legfeljebb zárás után fog majd a személyzet takarítani, addig még amortizálódott tovább. Az asztalok nem voltak rendesen letakarítva. A földszinten bárasztalok, a galérián normál asztalok, de ott egy nagyobb tini-társaság már befészkelte magát. A galérián alacsony belmagasság van.

A kinti részen vannak normál asztalok, terasznak nem lehet nevezni, hiszen ez az üzletház belső folyosója, minden ki-betérő belenéz a tányérodba, nem szeretem ezt. Inkább a belső részben ültem le, ahol magasított asztalok és párnázott magas ülőkék vannak, ha sikerült felküzdened magad, utána már kényelmes. Többféle sushi menüt kínálnak, amelyek mellé a miso leves ajándék, és önkiszolgálóban merhet magának az ember a nagy közös miso tálból. A 3x3 darabos Sakai menüt választottam (1280 Ft), amelyben lazacos, tempurázott rákos és avokádós maki volt. A tálalás is különleges volt, egy virágot formázott a makikból a szakács. A pincérek magyarok, a szakácsok ázsiaiak, azt nem tudnám megmondani, hogy japánok-e vagy más náció. Többféle japán és európai teát kínálnak, a jázmin mellett van pirított rizses és sencha is, azaz zöld tea, míg a kávé Dallmayr márkájú, ami szintén a jófélék közé tartozik szerintem. Az ebéd minőségben és árban is korrekt volt, bár azt nem mondanám, hogy a legjobb lenne a városban. Ami nem tetszett, hogy a számlára hatalmas piros betűkkel rá van pecsételve, hogy "Service not included". Miközben alatta már eleve rá van nyomtatva a szalagra magyarul és angolul is, hogy szervizdíjat nem tartalmaznak az árak. A belső tér dizájnban van jó pár hangulatos japán elem, cseresznyevirágok és Fuji falfestés például.