ZigZag adatlapja

A tábornak az egykori-Szokolyi Kúria biztosít helyszínt a település szélén, a tábor szélénél erdei kirándulóösvény indul. A tábor a Budapest 15. Kerületi Önkormányzat gondnoksága alatt áll. Kevesen tudják, hogy Szokolyi Alajos atléta az első modern kori olimpia résztvevője volt 1896-ban, 100 méteres síkfutásban bronzérmet, hármasugrásban 4. helyet szerzett. A falon emléktábla és nemzeti színű koszorú őrzi emlékét. Az amúgy egyszerű küllemű kastély főépületét manapság konyhának és étkezőnek használják, valamint itt kapott helyet a közös vizesblokk is, de néhány régi fotó és tabló itt is felidézi az egykori tulajdonos életét és sporteredményeit. A parkos-füves udvaron 9 egyszerű faházban kb. 90 főt tudnak elszállásolni, 4 személyes szobákban, többségében emeletes ágyakon. A berendezés nagyon egyszerű, de minden kis szobában volt polcos szekrény, valamint az ablakokat szúnyogháló védi a berepülő rovaroktól, amelyekből elég sok van a környéken. Minden faházban van egy kis fürdőszoba (WC, mosdó, zuhany), de kényelmesebb volt a főépület nagyobb vizesblokkját használni szerintem. Pláne, hogy ott legalább tükör is volt. Törölközőt, tisztálkodószereket mindenkinek magának kell vinnie, de WC papír folyamatosan volt elegendő, és nem is a leggagyibb dörzsölős fajtából. Ágyneműt szintén biztosítanak, de a vendégeknek kell fel- és lehúznia. A faházak mögött halad a kis patak, amely az egész falut átszeli, mögötte hatalmas füves focipálya. A táborban pingpongasztalok, egy ősrégi csocsóasztal (ingyenes! ) és szalonnasütő hely is található. Napi háromszori étkezést biztosítottak, kb. iskolai menza szintet kell elképzelni, 2 fogásos ebéd és vacsora (leves, főétel), de az adag bőséges volt, sőt mindenből lehetett repetázni. Uzsonnára a gyerekek nagy örömére mogyorókrémet és müzli szeletet is osztottak. A faluban egyetlen kis bolt található (leginkább végszükség esetére), jó 10 perces gyaloglásnyi távolságra, viszont nyitva volt hétvégén is. Érdemes megtekinteni a falu közepén, a dombtetőn magasodó erődtemplomot (nekünk csak kívülről sikerült), amely alatt pincerendszer húzódik.

A képeslap- és bélyeggyűjteményen palóc népviseletet és környékbeli tájakat fedezhetünk fel. A felnőtt belépő 600 Ft, a családi jegy 1500 Ft-ba kerül. Szép, békés a kert, ottjártunkkor virágzott az orgona.

10-15 perces kényelmes, részben erdőn átvezető, kicsit kaptatós séta után érkeztünk meg a vár bejárathoz. A családi belépő a várba 3000 Ft-ba került, bankkártyával is lehet fizetni. A 13. században épült vár nagyon látványos, egy kiugró sziklás oromra emelték, és csodás a panoráma a várfalról minden irányba, a környező hegyekre, valamint a falura is. A bejárat közelében lévő teremben egy rövidfilmet nézhetünk meg a vár történetéről, a vártörténeti kiállításon fegyvereket, néhány korhűen berendezett helyiséget (konyha, lakószoba, börtön), kis panoptikumot, valamint török hódoltság idejéből származó emlékeket is láthatunk. Érdemes felmenni a várral szemben lévő kis dombra, ahonnan a várra is kiváló kilátás nyílik, amúgy meg egy jó kis piknikező hely. A várból egy másik sétaút a falu főutcájához, a Tájházhoz visz le.

Széles választék a jól ismert kínai gyorsételes fogásokból, az árfekvés barátságos, de azért nem a legolcsóbbak közé tartozik (még Budapesten is tudok több hasonszőrűt ennél kedvezőbb áron). Kiadós adagokat adnak, a darabos sült, bundás húsokból 5 db a kisadag (6-700 Ft), 9 db a normál adag (1000 Ft körül, köret nélkül). A személyzet két kínai (vagy vietnami? ) hölgyből áll, akik funkcionálisan működnek, kiszolgálnak, nem kommunikálnak, valószínűleg nyelvi akadályok is gátolják őket. De nem is mosolyognak. 4 féle főételt választottunk (csirkemell szezámmagos bundában, ropogós bundás csirke, rántott sajtot (380 Ft/db) és mandulás csirke sült hagymával), amelyek közül egyértelműen az utolsó volt a legjobb választás, a másik kettő a maga nemében is a gyengébben sikerültek közé tartozott. Szintén jól sikerült a babcsíra saláta, amelyből hatalmas adagot kaptunk, a rizs és a krumpli hideg volt, ez utóbbi túl olajos és túlkészült is. A sajt és a krumpli egyáltalán nem kínai étel, de a magyar közízlésnek próbálnak vele megfelelni. A sajt hideg volt, szintén olajos. A mikrózás nem segített rajta, éppen ellenkezőleg. A többi ételt nem engedtük megmikrózni, inkább langyosan ettük. A ropogós bundás csirke bundája néhol kőkemény volt, a szezámmagosnak pedig túl vastag a palacsintatésztás burkolata. A Pepsi-család üdítőit tartják 0,5 l-es műanyag palackos és gépi verzióban is (350 ill. 330 Ft/ 0,5 l). 5 főre valamivel 5000 Ft felett fizettünk, az italokkal együtt. Az asztalok, ahol le lehet ülni, közösek a másik két gyorsétkezdével, és nagyon hangulatosan kialakítottak, amely azonnal megtetszett a gyerekeknek. Egy két szintes hajót kell elképzelni, a felső szintről cső-csúzdán lehet lecsúszni az alsó szintre, ahol egy kis játszósarok is van. Kényelmes, tiszta asztalok. A 4 szívecske felfelé kerekítés, inkább 3 és fél lenne a reális. Ajándékba kaptunk egy kis adag karamellizált diót.

Az ételek többségét a gyerekek választása szerint a kínaiban vásároltuk meg, de én a szomszédos másik két egységet is le akartam tesztelni. A Grill Station kínálata eléggé le volt fosztva (szombat du. 3 óra magasságában), többségében előre lesütött kész fogások, eredetileg frissensültek, de már nem voltak frissek. Valamint bepácolt, bekészített húsokat és grillsajtot is láttam, amelyeket frissen készítenek el, de ennyi időt nem akartunk várakozni. Egy adag hagymakarika és egy kis adag paradicsomsaláta majdnem 1000 Ft-ba került (945 Ft). A saláta egész kellemes volt, lilahagymával, ecetes lében, a hagymakarika sima mirelit, szinte hideg és nem ropogós, hanem inkább kemény volt. A kiszolgálás gépies, egyáltalán nem kedves. Az ételek tálalása műanyag tálcán, eldobható műanyag tányéron és műanyag étkészlettel történik. (ezek a jobb féle műanyag villák és kések, amivel lehet valamennyire vágni, nem a legócskább kínai büfés fajta). A 3 szívecske is jóindulatú értékelés.

Gorsium Régészeti Parkjából hazafelé adódott egyből a gondolat, hogy itt együnk valami finomat. Sajnos ez az étterem már egyáltalán nem emlékeztet arra a régire, amit én ismertem. Köré épült egy no name benzinkút, a régi terasz már nincs meg, az épület mögött kamionparkolót alakítottak ki, és egy benzinkutas shop és büfé lett belőle. Hát, őszintén szólva egyáltalán nem erre az élményre vártunk, így inkább továbbhajtottunk, és egy másik helyet választottunk a késői ebéd elfogyasztására.

A program hasonló: a teljesség igénye nélkül, színdarabok a régi amfiteátrumban, rabszolgavásár, római felvonulás, csatajelenetek - idén a római legionáriusok a Norde Garde barbár törzseivel és a keltákkal küzdöttek meg. A gyerekek számára is számtalan programot kínáltak: virágkoszorú, saru, nyaklánc, homokrajzok és mozaikképek készítése, pénzverés, íjazás és harci játékok, valamint egy sok helyszínes nyomozós vetélkedő is volt, amely által az egész parkot körbejárhattuk. A parkoló egy füves részen - ingyenes - meglehetősen messze esett a bejárattól, viszont lovaskocsival kényelmesen bekocsizhattunk a bejáratig (300 Ft/fő). A családi belépő 4000 Ft-ba került, a különböző benti programokért nem kellett pluszban fizetni. Viszonylag kevés az árnyékos rész, a tűző napsütésre érdemes előre felkészülni megfelelő védelemmel. A fedett épületben lévő kiállítást csak futólag láttam, az anyag nem tűnt igazán erősnek régészeti szempontból. Aquincummal ellentétben kevés mozaik maradt fenn, az épületeknek inkább az alaprajza látható, kell hozzá némi képzelőerő, hogy át tudjuk érezni, vajon milyen lehetett ez az egykor virágzó város. A megközelítés nagyon egyszerű az M7-es autópályán Székesfehérvár közelében, végig ki volt táblázva. Fehérvárról buszokkal is ki lehet ide utazni.

Egyébként hétvégén reggelizőhelyként is népszerű. Gyakorlatilag teltház volt délelőtt, a nyitás után nem sokkal, elvitelre és helyben is vásároltak. Sokféle különlegesség volt a pultban, amelyek itt Budapesten ritkaságnak számítanak. 3 féle pisztáciás édességet próbáltam ki, amelyek közül egy volt, ami hozta igazán a szintet, a másik kettő már kissé állott volt, biztos, hogy nem aznap készültek. Emiatt az állaguk sem volt tökéletes. Ízek tekintetében a pisztácia mellett a túlzott édesítés volt még jellemző, ami nem túl pozitív benyomás. A 2 pultos hölgy közül az egyik nagyon tapasztalatlan volt, sem az árakkal, sem a termékkínálattal nem volt tisztában. Drága cukrászda véleményem szerint, a kis szelet sütik 400 Ft körül kezdődnek.