ZigZag adatlapja

A wellness részlegben jakuzzii, szauna és külön díj fejében masszázs kényezteti a vendégeket. Az étterem terasza kellemes, bár nem árnyékos. Gyerekbarát szálloda, és ez nemcsak szlogen. Játszókuckót, játszóteret is kialakítottak a kicsiknek, és az ételek között is szerepel olyasmi, amit a gyerekek is szeretnek (reggel virsli, este spagetti). Amúgy az étel ehető, de nem túl változatos sem a kínálat, sem az ízek szempontjából. A családi szobák csak maximum 2 gyerekes családokra vannak felkészülve, 3 gyerek, azaz 5 fős család esetén már nem vehető igénybe. Bár ez azért sem praktikus szerintem, mert egy légtérben kellene mindenkinek aludnia. Szerintem sokkal jobb megoldás az apartmanház - vagy esetleg a faházak -, amelyek a kertben, külön épületekben lettek kialakítva. Az apartmanban 2 háló és egy nappali, valamint saját terasz van, azonban itt nem működött a wifi (valamit valamiért. . . ). Elég egyszerű, funkcionális a berendezése. A faházakban nincs klíma, úgyhogy hőség idejére az nem túl szerencsés választás. A fürdőszobában zuhanykabin van. A parkolásért fizetni kell.

A csillag alakú (felülnézetből látszik inkább a formája), fehérre meszelt falú főépületben található a középkori panoptikum, amely egykor a Festetics grófok vadászváraként szolgált. A kazamatákban rendezték be a huszármúzeumot. Az állatudvarban kecske, bárány, csirke, tehén, ló, nyuszi, és van egy mosómedvéjük is. Elvileg lehet lovagolni és lovas kocsizni, de azt előre le kell foglalni, a helyszínen már nem lehetett jelentkezni. Augusztus elején tartanak várjátékokat, akkor több látványos programot szerveznek a látogatóknak. A felnőtt belépő 900 Ft, a gyerek 700 Ft, de van családi jegy is. Az íjászatért és a dobócsillag dobásért külön kell fizetni. Nyári hónapokban minden nap nyitva tartanak 10-18 óra között.

A hétköznapi ebédmenüt nem tudtam igénybe venni, így a normál étlapról és a táblán szereplő séf ajánlatból válogattam. Ez utóbbiról a desszertet (citromtorta, gesztenye, mangó) és a levest (fácán erőleves), míg a normál étlapról egy előételt (lazactatár). Mivel főételt nem kértem, és az adagok elég kicsik, de fine dining helyhez képest azért nem is annyira, a 3 fogással teljesen jóllaktam, nekem elegendő volt ez a mennyiség. És volt még az elején két féle vaj és házi kenyér is. Alig volt vendég, talán az árak miatt, talán én mentem túl korán, nem sokkal nyitás után. Később még érkeztek vendégek 3 asztalhoz. A pincér udvarias és felkészült volt, de egy kicsit talán kimért, hűvös. Szívesen végigkóstolnék még további fogásokat az étlapjukról. A konyhát kiválónak találtam.

És a zip's sörpárlatot is megkóstoltam. Az étlap is izgalmas, rövid, de egyáltalán nem hétköznapi, s figyelnek arra az összeállításnál, hogy a fogások jól passzoljanak a sörökhöz. Én zöldfűszeres húsgolyókat ettem, ami többféle húsból és többféle fűszerezéssel készül, savanyított zöldségekkel (a karfiol volt a legfinomabb), sörös tormakrémmel és felszeletelt bagettel (1980 Ft). Több olyan étel is található, amelyekben a sör alapanyagként is szerepel. A személyzet felkészült, segítőkész, barátságos, de olykor eltünedeztek. A desszert kínálat nem keltette fel az érdeklődésemet.

Nem pénzt szedett, csak segítette az optimális leparkolást. Kiderült, hogy éppen piac van a Sárga Ház körül, a havonta megrendezésre kerülő Tokaj-Hegyaljai Piac. Természetesen körbenéztünk, meg is kóstoltunk több dolgot a helyi termelőktől. Az étterem és a környék hangulata nekem azonnal nagyon megtetszett, szeretem, amikor a régi hangulatot megőrizve, az értékeinket ápolva újítanak fel és mutatnak be valamilyen szép, érdekes építészeti emléket az utókornak. A klasszicista stílusú borház a 19. század közepén épült. A mögötte lévő hegyoldalon végig szőlőket láthatunk, a dombtetőn fehér kilátó. A személyzet nagyon elfoglaltnak tűnt, néhány asztal volt még szabad. Azonnal jelezte az egyik pincér, hogy a nagy vendégszám miatt belassult a konyha, jelentősen meghosszabbodott a várakozási idő, sőt a rendelésfelvétel is időbe fog telni. Így az étkezést átugrottuk, megvettük a borokat, aki nem vezetett, még tudott kóstolni is. A mosdó tiszta, rendezett, kulturált. A táblára kiírt és az étlapon szereplő fogások is izgalmasnak tűntek, így sajnáltam, hogy nem volt több időnk. (de majd legközelebb). Az ottlétünk alatt kivitt, feltálalt ételek szerintem nagyon jól néztek ki, bár némelyik adag nem volt túl nagy.

a karamell varázs, nagyon karamellás, könnyű piskótás tortaszelet vagy a borkrémrolád, ami annyira nem meglepő ezen a környéken, ahol minden a borról szól. Környékben korrekt árak (kivétel a marcipánfigurák, amik szerintem nagyon drágák), Budapesthez képest persze olcsó. Hibátlan kiszolgálás.

Sárospatak folyója a Bodrog, az átellenes oldalon lévő étteremből remek kilátás nyílik a várra, a toronyból pedig szintén remek a panoráma a folyópartra és a szemben lévő oldalra is. A várat 1530-ben kezdték építeni, legismertebb lakói a Rákócziak voltak. A 20. század 2. felében szépen felújították, restaurálták az épületet. Az állandó kiállítás a Rákóczi-család dicső múltját mutatja be, de izgalmas a kazamata és az ágyúöntő műhely is.

Ami miatt még mellettük tettük le a voksunkat, az az ebédmenüjük, ami a normál étlapon szereplő áraikhoz képest sokkal kedvezőbb, mondhatni korrekt-közeli. Adott napi étel + limonádé vagy víz 1500 Ft-ért. Azért csak "közeli", mert hasonló színvonalú vagy akár jobb ebédet - menüben - lehet találni a környéken ennél valamivel olcsóbban is. Hétfő tészta, kedd pizza, szerda rizottó, csütörtök csípős tészta, péntek saláta ötösfogatból a keddi nap volt a legszimpatikusabb. A napi pizza fokhagymás-tejfölös-snidlinges szósz apró bacon kockákkal és mozzarellával. Itt is a megszokott Vapiano-rendszerben működnek. A bejáratnál a pultos/pénztáros hölgytől kaptunk egy kártyát, a pizzát a "pizza" pultnál kellett megrendelni, frissen sütik, és kaptunk egy csipogót, ami az elkészült ételt jelzi. A pizza pultos alkalmazott barátságtalan, flegma volt. A 2 szintes étterem földszintjén, azon belül a hátsó csendesebb teremben ültünk le. Ez leginkább IKEA hangulatú, az asztalon friss cserepes fűszernövényekkel. A bazsalikom frappánsan passzolt a pizzához. A pizza kb. 35 cm-es átmérőjű volt, vékony, ropogós tésztás, amiből a maradék 3 szelet még másnap is fogyasztható volt. A hússal összességében elég spórolósan bántak. Az elviteles dobozért nem kellett plusz pénzt fizetni. A limonádé kis adag, de ötletesen bébiitalos üvegben (vagy ahhoz hasonlatosban) szervírozták. Az emelet egészen más hangulatú, piros domináns, kényelmesebb, betelepedős ülőalkalmatosságokkal. Akartunk venni elvitelre desszertet, melyek többségükben csatos üvegben vannak. Az amúgy is meglehetősen drága desszertárra (750-850 Ft) még 500 Ft-ot kellett volna pluszban fizetni a csatos üvegért, ami nem üvegbetét, hanem kötelezően fizetendő, azaz nem lehet az üveget később "visszaváltani", és arra sem volt mód, hogy valamilyen elvihető műanyagba átrakják. Elég lehúzásszagú megoldás. A Vapiano egy alkalomnak teljesen megfelelt, de frenetikus élményt nem kaptunk, és az ára miatt nem leszünk törzsvendégek.