ZigZag adatlapja

A Dose specialty kávézó pár hete nyitott itt meg, nem mintha a környék nem lett volna elég jól ellátva már eddig is újhullámos kávézókkal (pl. a Bank Center földszintjén a Tamp&Pull, az Alkotmány utcában a Madal 3. , az Arany János utcában lejjebb az Espresso Embassy), és további nem újhullámos, de színvonalas, jó kávézók is vannak. Meglátjuk, bírják-e majd a versenyt, minden esetre szerintem a jó kávéra mindig van vevőközönség, és itt a "City"-ben még jó eséllyel fizetőképesek is. Mivel az utcát hónapok óta felújítják, a megközelítés és bejutás nem egyszerű, de úgy tűnik, már a vége felé járnak a munkálatoknak. A belső tér elegáns, nagy belmagasság, modern, inkább skandináv hangulatú, barna-fa, letisztult, "Ikeás" a dizájn. Kizárólag prémium kategóriás, kiváló minőségű kávét főznek, többféle is van egyszerre "csapon". A magam részéről egy kevéssé savas Red Brick-et kértem. Az espresso 480 Ft-ba kerül, a tej nem feláras. Az asztalokon nincs cukor vagy édesítő, a fal melletti pultnál lehet "önkiszolgálóban" szórni/adagolni. Nagyon igényes, tiszta, kellemes, nyugis hely. Az ételfélék is specialty-tipikusak: némi kézműves péksüti, croissant, kézműves tortaszeletek, helyben készült teljes kiőrlésű szendvicsek. Árban belvárosias, nem olcsó.

A grapefruit, a puncs és a linzer (nagyjából egy intenzív vanília) fagylalt korrekt, az átlagosnál talán egy fokkal jobb, de semmi extra, viszont a mogyoró az számomra nagy csalódást okozott. Túl édes, és nem mogyoró, hanem Nutella ízű, bár világosbarna/drapp a színe. A Nutellában 7% mogyorótartalom van, ebben még ennyi sem lehetett. Szénhidrátbomba, ami után ráadásul kiolthatatlan szomjúságot érez az ember. A nagy melegben sajnos nem hatott hűsítően. A sütemény, tortaszelet fronton a klasszikusokat találjuk. A narancs-szín domináns belső térben 3 kis asztalka van, kinn tágas, napernyőkkel árnyékolt, de azért így is meleg és napfényes terasz.

A kiállítást az egykori bányavágatokban alakították ki, sok régi eszközt, szerszámot, csilléket, kapcsolókat, stb. őriztek meg, amelyek a poszterekkel együtt vizuálisan szemléltetik a bányászok embert próbálóan nehéz munkáját. 1926-62 között folyt itt mélyszínti művelés és kitermelés, Európa egyik leggazdagabb bauxitlelőhelyeként tartották számon. Amit kilépünk ismét a felszínre, érdemes körbesétálni az egykori Bagoly-hegyi külfejtés területén kialakított tanösvényen. Nagyon szépen rekultiválták, csodaszép geológiai látványosság. A bányafalban az 1980-90-es években rengeteg fosszíliát, főleg megkövesedett csigákat és kagylókat lehetett gyűjteni, de most már a falra nem szabad felmászni.

A "Fastaurant" kategória megtévesztő, mert nem gyorsétteremről van szó. Az utcában az újabb nyitású étkezdék közé tartozik, arra már nem emlékszem, mi működött itt előttük. Galériája és terasza is van, végig nyitott ablakos. Modern, új a berendezés, a magyaros dekor egyáltalán nincs túltolva, inkább a most trendi bisztrós "letisztult" dizájn. Az étlapon klasszikus, tipikus magyar ételek, de nem hosszú étlap, egy olalon elfér. Több ételből lehet kis- és nagy adagot is kérni. Ebédmenüt nem kínálnak, viszont 12-15 óra között az á la carte árakból 30% kedvezményt adnak, de még így is a drágább, mint egy menüs ebéd. Nagy adag szürkemarha gulyáslevest (1180 Ft) és újragondolt Gundel palacsintát (1090 Ft) ettem. A sűrű, paprikás leves rövid várakozást követően tűzforrón - azaz percekig ehetetlenként - érkezett, a hús volt benne a legjobb, állagra, minőségre, ízre és mennyiség tekintetében is. A legolcsóbb összetevőből, krumpliból viszont alig akadt benne, az is túlfőtt. A zöldségek szintén kissé túlkészültek és a fehérrépa dominált benne. A palacsinta újragondolása azt jelentette, hogy az óriáspalacsintát 4 db tekercsbe vágták, egymás mellé ültetve tálalták, a szokásos csokoládé öntettel és lángolva (pálinkával gyűjtották meg, nem rummal). Ez is hatalmas adagnak, és minden szempontból rendben lévő deszertnek bizonyult. Az áraknál a normál árakat jeleztem, ebből jött le a 30%. A főételek árai jellemzően 2500-4500 Ft között alakulnak. Kötelező szervizdíj nincs, kártyával lehet fizetni. A mosdó a galérián nagyon szép, különleges hangulatú, tiszta. A kiszolgálás udvarias, kedves; kellemes légkört varázsol a személyzet. Esténként élő cigányzene szórakoztatja a vendégeket.

Klasszikus, megszokott, jól ismert sütemények, tortaszeletek, átlagosnál valamivel alacsonyabb árfekvésben, 300-450 Ft közötti szeletárakon. Sacher, Eszterházy, puncsszelet, zserbó, krémes. A túrótorta mű-zselatin (sárga, pink) burkolattal a tetején mindig kissé bizarr volt számomra, szerencsére egyre ritkábban találkozom vele mostanában, de itt még ilyen (is) van. Véleményem szerint lehet létjogosultságuk a hagyományos cukrászdáknak, erre is van igény és kereslet, nemcsak a paleo-vegán-mindenmentes édességekre. De ettől még elvárható, hogy ne "műanyagból", igénytelen alapanyagokból süssenek. A gesztenyeszív nagy méretű, azonban a gesztenyés töltelék nem gesztenyéből, hanem higított "felütött" masszából készült, és túl van cukrozva. A krémes átlagos, semmi extra. Bár árulnak fagylaltot is a Szondi Cukiban, én azt ajánlom, inkább sétáljatok tovább még pár métert a páros oldalon lévő olasz fagyizóig. Ég és föld a különbség.

Az állandó kiállításon a Szentendrei Művésztelep kiemelkedő alkotóinak - a 8 alapítónak - állítanak emléket, korszakban a 20-as évek kezdetétől egészen a jelenkorig láthatunk festményeket, szobrokat. Egy aranykor modern mesterei címmel a Ferenczy-család munkásságát mutatják be az emeleten. Hétfőn zárva vannak, a többi napon a standard múzeumi nyitva tartással lehet kalkulálni (10-18 óra). 1500 Ft-ba kerül a felnőtt jegyár, amely a Ferenczy Múzeum többi kiállítóhelyére is érvényes.

Bár a bejárat előtti kiírás szerint egy kávé (Lavazzát főznek) és egy szendvics 680 Ft-ba került, én több mint 1300 Ft-ot fizettem egy cappuccinoért és egy előző napi magos croissant-os sonkás szendvicsért. Hogy ez az ár hogyan jött ki, rejtély számomra, de nem volt kedvem leállni vitatkozni, főleg miután már megettem, megittam mindent. Annyit bírt mondani a kiszolgáló hölgy, hogy az összetevőket dekára lemérik (egy előre összeállított szendvicsben, amit nem is én állítottam össze? ? ) Blokkot nem kaptam. A benti részben magasított fonott bárszékek, kint kis terasz. Ilyen árak és kiszolgálás mellett talán nem meglepő, hogy más vásárlót/vendéget nem láttam, miközben a közeli szomszédos kávézó-cukrászda szinte tele volt. (Nem egyszeri alkalom alapján, többször megfordulok a környéken, de ide többet nem. A tanulópénzt megfizettem).

A belső tér tágas, nagy belmagasság, plafonig érő ablakok, viszont meleg van, mert nincs légkondi. Van kinti teraszuk is. A normál étlapjukat nem is nagyon tanulmányoztam át, mivel a táblán lévő ajánlat -ebédmenü hétköznap 3 óráig - is épp elég érdekesnek mutatkozott. Itt igazán sajnáltam, hogy nincs elegendő gyomor-kapacitásom a teljes ételsort végigenni. A hideg gazpacho leves kiváló, fűszeres, szerintem hibátlan (490 Ft) és még látványnak is szép, majd a pola pola sertéshúsos szendvics sem okozott csalódást (990 Ft). Néhány percet kellett csupán várakozni, amíg az ételek elkészültek. A kiszolgálás kedves, udvarias. Ilyen minőséget ilyen áron valóban nem sok helyen találunk a városban, főleg a belvárosban.