ZigZag adatlapja

Az 1 nappal korábbi nyitás körüli bizonytalankodás mindössze annyiban nyilvánult meg, hogy a kártyaleolvasó terminál még nem működött tökéletesen, de a kedves személyzet ezt is udvariasan és ügyesen oldotta meg. A kávékat bemutató itallap megújult, más a forma és a papír is, nekem ez az új dizájn jobban tetszik, mint az előző. A kávék közül mindig próbálok valami újat kipróbálni, ezúttal valami letisztult, egyszerű ízt választottam. Ez a marokkói tejeskávé - marocchino lett, amely a klasszikus olasz cappuccino franciás, észak-afrikai változata. Az elkészült kávé tetejére vastag kakaó réteget szórnak. A 3 árkategória közül 430/530/590 Ft érdekes módon ez a legolcsóbbak közé tartozott. A kávézó berendezése, színvilága, dekorációja megegyezik a Frei Cafe-kban már megszokottal, a pult felett térkép, zöld-sötétbarna fa, kicsit egzotikus-esőerdőket idéző színvilág és hangulat. A nemzetek desszertjei is kaphatóak, újdonság volt számomra a müncheni túrókrémes, ribizlis-mustos pohárkrém. Kicsit tömény, de különleges.

A berendezés uralkodó színárnyalata a mahagóni-sötétbarna. A kávét kiváló minőségű alapanyagokból készítik, ottjártamkor Hondurasból származó kávéból. Árban középkategóriás. A kiszolgálás felettébb barátságos, kellemes beszélgetőpartnerek az ott dolgozók. Ha a piacon vásárolok, többször is vissza fogok ide térni, nyugalmas kis sziget a kofák és vásárlók hangos és sietős tömegében.

A benti rész kialakítása nagyon egyszerű, puritán. Az árak nagyon kedvezőek, nagy adagokat mérnek, egy ezresből jól lehet lakni. Minden nap kínálnak 2 féle 2 fogásos leves + főétel ebédmenüt, 950 Ft a húsos főételes, 650 Ft a főzelékes. Az ízek viszont számomra meglehetősen gyengék. Tárkonyos csirkeragu levest ettem, nem győzött meg, a felét sem ettem meg, pedig éhes voltam. Elvitelre kértem a gyerekeknek gránátos kockát, de otthon sem arattam sok sikert vele, nem ízlett senkinek. 2-ből 2 nem nyert nálunk. Persze az is lehet, hogy csak rosszul választottam, mindkét esetben.

Az már a kirakatból látszott, hogy eléggé szűk a kínálat, a belső pult teljesen üres volt már, az utca felé nyíló üvegportál mögött lévő pultban volt még 8-10 féle szendvics. Mint kiderült, ez a szombati napnak tudható be, ilyenkor korábban zárnak, nincsenek a környékben dolgozó irodisták, ezért szűkített a kínálat és sokkal kevesebb a mennyiség, mert nem fogyna el. A hely mini szendvicseket árusít sokféle feltéttel, húsos, húsmentes, fehér- és rozskenyeres változatban. A fő konkurenciájuk a Duran szendvics, ahol megjelenésre pont ugyanilyen kenyérkéket lehet kapni. Árban 208 Ft-tól 279 Ft-ig terjed a skála (végén a lazacos és a kaviáros a drágábbak), illetve külön extra áras kategóriát képvisel a libamájas 469 Ft-tal. Kedvencem, a tojássalátás sajnos elfogyott, bár mint megtudtam, több évre visszamenőleg az a legnépszerűbb ízük. Ezek szerint mégsem sikerül belőle elegendő mennyiséget készíteni, mert az utánam érkező fiatalember is éppen ebből szeretett volna vásárolni. Végül egy füstölt sajtkrémes mellett döntöttem, amely reszelt sajttal volt megszórva olívabogyóval és dekorálva. 218 Ft-os ára korrekt, de tudni kell, hogy ezekből egy reggeli vagy uzsonna 3-4 db, ebédre pedig nem is tudom, hány darabot kéne megenni a jóllakáshoz. Ahogy visszaemlékszem, volt még padlizsánkrémes, sült csirkemelles, mexikói hússalátás, körözöttes szendvics is. Kértem még egy házi limonádét, lehetett választani, hogy cukorral vagy édesítőszerrel szeretném-e, és pluszban citrom- és narancsgerezdeket is kérhettem még bele. (4 dl 350 Ft volt, ha jól emlékszem).

világháború idején úgy elrejtették, hogy csak a 60-as évek végén találták meg a Nagytemplom egyik lépcsőzete alatt kialakított titkos üregben. Ezeket az értékes középkori ötvös munkákat is láthatjuk a kiállításon (15-17. századi kelyhek, keresztek, cibóriumok). Vannak még a gyűjteményben miseruhák, templomi zászlók, az emeleten pedig restaurátor műhely működik. Összességében egy elég gyorsan végigjárható kiállítás, egy rövid betérőre érdemes.

A Pozsonyi Pikniken saját standdal és friss pékárukkal jelentek meg. Saját kreációjuk a joghurt Riegel nevű egészséges és ízletes sós stangli-féle, amelynek 13%-os a joghurttartalma, tetején napraforgómaggal és tönkölybúza pehellyel van meghintve, a tészta pedig tökmagolajat is tartalmaz. A Riegelen kívül még egy pizzás stanglit is ettem, az kicsivel átlag feletti, de szintén kellemes volt. Árban nagyon barátságos, a legtöbb pékáru jóval 200 Ft alatti.

Bár a mienket kihozták az asztalhoz, nem kellett érte mennünk a pulthoz. A ház egyik klasszikusát, sajtos marhaburgert ettem bamba sült krumplival, gránátalmás ketchuppal és almafröccsel. Amíg az ételre vártunk, óriásmonitoron látványos fotókon végignézhettünk a teljes kínálatot, hátha legközelebb is kedve kapunk valamihez. Az ételeket papírtálcán szervírozzák. Az ételek nagyon finomak voltak. Kicsit kevesebb, mint 2000 Ft-ból itallal együtt bőségesen jóllaktam, a többiek sem panaszkodtak. Mivel a hely befogadóképessége korlátozott és a személyzet is kicsi (2-3 fő), így ha egy nagyobb társaság érkezik enni, akkor elég rendesen fel tudnak torlódni és meghosszabbodik a várakozási idő. Mi ebből a szempontból szerencsések voltunk, gyorsan megkaptunk mindent.

A felső kategória az árakra kétségtelenül igaz. A sütemények 980 Ft-ba kerültek, igaz, jól néztek ki, stílusra és külső megjelenésre az új hullámos-franciás vonalra (pl. Zazzi, Desszert. Neked) emlékeztettek, bár ízben és összhatásban a már emlegetett, számomra etalonokat azért nem érték el. Copacabana (kókuszos-egzotikus), Bailey-s csokis, Opera, málnás Opera, Hisztéria kocka és többféle tart szerepel a kínálatban. A fagylalt 1 adagja 300 Ft-ba kerül, de egészen pontosan 600 Ft-ba, mert minimum 2 ízt kell választani. Ezért cserébe a tölcsér aljára olvasztott csokit (lehet választani tej- és étcsoki közül) öntenek, amely a hideg fagylalttól megdermed, valamint egy Hisztéria feliratos ostyát is beleszúrnak a fagyiba. 2 klasszikus kedvencemet, mangót és pisztáciát választottam, abszolút rendben volt mindkettő. A kiszolgálás semmilyen, ahhoz képest, hogy ilyen magasra tették a mércét, a személyzetet nem sikerült ehhez igazodó minőségben kiválasztani. A berendezés a túl sok hideg fehér miatt számomra kissé kórházas, laborszerű. A kinti teraszon és a belső részben is bárszékeken lehet ülni, ahogyan írta már egy előttem értékelő, én sem szeretem.