ZigZag adatlapja

Az érkezéskor 2 meglepő dolog derült ki: egyrészt nincs fűtés, mert már lekapcsolták (ekkor a nappali max. hőmérséklet 10 fok, éjszaka enyhe fagyok. . . ), a szállodának nincs parkolója, a környéken mindenütt csak fizető parkolóhelyek vannak, de a szálloda mögött egy kis zsákutcában egy kapukijáróba tulajdonképpen be tudunk parkolni, ha nagyon muszáj (ez volt a "VIP" hely, ahogy elmondták). Így a parkolás ha furcsán is, de megoldódott. Szerencse, hogy valóban kellett az autóval közlekedni, mert a 3 nap alatt többször tapasztaltuk, hogy teljesen rááltak a kocsira mások, így nem is tudtunk volna onnan mozdulni. A 3 szintes épület 1914-ben épült, néhány eleméhez, berendezéséhez mintha azóta nem nyúltak volna hozzá. A szobákba elhelyeztek 1-1 elektromos radiátort, de ez maximális fokozaton sem tudta a szobát befűteni, a fürdőszobában nagyon hideg maradt így is. Mivel légkondi nincs, így azzal sem lehetett fűteni. A szoba kicsi, szűkös, berendezése ódivatú. Az ágy nekem kényelmes volt, kolléganőm panaszkodott a párnákra. Első éjszaka sok takaróba burkolózva, melegítőben kellett aludni. 2. éjszaka egy busznyi ukrán diákcsoport mentett meg bennünket a megfagyástól vagy legalábbis egy alapos megfázástól, mert érkezésükre bekapcsolták a fűtést (amit a szállodában lehetett központilag vezérelni). Ettől függetlenül az étteremben továbbra is nagyon hideg volt, itt első nap a légkondival próbáltak valamit fűteni, nem túl eredményesen. A reggeli egyszerű kontinentális, első reggel csak hidegek voltak, rendelésre készítettek tojásételt, a csoport érkezése után volt kirakva virsli és rántotta is. A fürdőszoba megvilágítása rossz, ráadásul a lámpa felkapcsolásával egyidejűleg egy borzalmasan hangos elszívó is automatikusan bekapcsol, amitől a szomszédos szobák, az egész folyosó zúg. A szomszédos szobákból és a folyosóról nagyon erős az áthallás, a falak nem hangszigeteltek. A WC papír olcsó, szürke [moderálva - a szerk. ] minőség, a fali tusfürdőtartó üres, 2 db mini szappan volt a teljes "ellátás" 3 nap 2 éjszakára. Nagyon sokat kellett várni, mire meleg víz folyt a csapokból. Hajszárító nem volt tartozéka a szobának. A személyzet abból főz, amiből tud, az étteremben undok, nem segítőkész alkalmazottak is vannak. Összességében az egyik legrosszabb szállodai élményünk volt. Kár, hogy veszni hagynak egy ilyen jó alapvető adottságú szállodát, persze látszik, hogy kéne rá költeni, nem is keveset.

A menü korrekt volt, ám nem kiemelkedő, nem emlékezetes. A kiszolgálás barátságos, a fiatalabb felszolgáló kifejezetten laza és humoros, az idősebb régi vágású, udvarias, mértékletes. Az étlapon magyar, zsidó és francia konyha étkei szerepelnek. Többféle ételből kis adagot is lehet kérni. Egy apró érdekesség, hagyományos szódát is tartanak, amelynek decije 60 Ft-ba kerül. Szervizdíj nincs. Főleg a történelmi hangulat miatt ajánlom.

(korábban megihlette már őket többek között Svejk, Alice Csodaországban, Harry Potter és Micimackó is). Az ételek szemre és ízvilágra nézve is izgalmasak, különösen szép kivitelűek, bár az adagok inkább bisztrósak. A Creme Brulée-t színes gyümölcsökkel dobják fel, a karamella a tetején egy hajszállal keményebb és vastagabb a kelleténél, de összességében nem okoz csalódást. Árban középkategóriás, desszertek és levesek is kicsivel 1000 Ft felett, a főételek 2-5 ezer Ft között (a felső határon bélszínsteak). A visszatérést tervezem még, ez nem is kérdéses.

Ruandai, burundi, kolumbiai és etióp 100% Arabica kávék, de filteres kávét is főznek. Fiatalosan egyszerű, barátságos berendezés, ahol az ember biztosan nem érzi magát feszélyezetten. A kiszolgálás is 5 csillagos, egy nagyon felkészült és tájékozott fiatalember személyében a tökéletes "vendéglátóst" és baristát ismertem meg, akivel nemcsak a miskolci jóféle vendéglátó helyekről, de az általa kedvelt és ismert budapesti kávézókról is elbeszélgettünk. Egy espresso 400 Ft-ba kerül, a tejért nem kell pluszban fizetni. A kávé mellé croissant-t és szendvicset lehet enni. S ha a kávé nem elég, forró csoki, Chai Latte és fritz-kola is szerepel a kínálatban.

A dekorációt újrafazonírozták, és eltűnt Ady nem igazán jól sikerült, de mindenképpen emlékezetes alakja is, ráadásul a helyén csak az üresség tátong. Az emeleti galérián biliárdasztal is helyet kapott, valamint jó időben a kávézó fala körüli kinti asztaloknál is helyet lehet foglalni. Minden nap reggel 8-tól éjfélig tartanak nyitva, így már reggelizni is lehet náluk. Az árak belvárosiasak, egy eszpresszó a kötelező szervizdíjjal együtt 530 Ft-ba kerül, ami nem kevés. A főételek 3000 Ft körül alakulnak, ami szintén nem a kedvező árkategóriába sorolja őket. Az étlap friss, trendi bisztrós hangulatú, fúziós konyha távol keleti beütésekkel. Esténként zenés programokkal várják a vendégeket.

A Lövőház utca elején található a hely, ez az utca mostanra már csupa vendéglátó hellyel van tele. Az étlapon uralkodóan halból készült ételek szerepelnek, bőséges választékban. Lazactatár, paradicsomos tőkehalleves, grillezett és panírozott halszeletek és tengeri herkentyűk salátával vagy más körettel, wrap, quesadilla és burgerek szintén halas töltelékkel. Kedvencemet, a fish & chips-et 2 féle méretben kínálják (1190 ill. 1990 Ft-ért), én beértem a kis adaggal, de bőségesen elegendő is volt. A hozzá adott sült krumpli egész jó, nem nagyüzemi hatású, s 2 féle mártás is tartozik hozzá, amelyből a csípőset kérésre másfajtára cserélték. A hal friss, jó ízű, a palacsintatészta is megjárja, bár közel sem olyan ropogós, mint a Big Fish-ben, bár igaz, hogy az árfekvés itt sokkal kedvezőbb. Tartanak kézműves söröket (Big Foot Chicago és Razzia, Fóti Pils és Zwickl) és narancsos-mézes gyömbérsört. Az ételekre nem kellett sokat várni, bár elég sok vendég jött, de inkább estére telik meg a hely, ilyenkor érdemes asztalt foglalni. A kiszolgálás kedves, korrekt. A fiatal felszolgáló hölgy javaslatára almafröccsöt ittam, az elég vízízű és jellegtelen volt.

Aki ide ellátogat, fel kell készülnie arra, hogy távozás után teljes ruházat mosás, szellőztetés, hajmosás szükséges, ha csak nem akar tömény kifőzde szaggal járkálni az ember. A hely specialitásának gondolt bécsi szeletet igencsak gyengécskén készítik, a hús gyenge minőségű, fűszerezésről pedig gyakorlatilag nem lehet beszélni, se sózás, se borsozás, se semmi, hogy csak a legegyszerűbb fűszereket említsük, a panírbunda is prézlis hatású, gyenge. A bécsi tálnak nevezett 2 személyes bőségtálban nincs is bécsi szelet, inkább amolyan vidéki lagzis menü rántott sajttal, rántott gombával, vegyes körettel, (T. gazdaságos) sajttal-sonkával töltött pulykamellel és a már ezerszer unalmassá vált vegyes körettel. A sült krumpli mirelit, a rizs a legolcsóbb C kategóriás. Nem ajánlom.

Az árak nagyon durván túllőnek az elviselhető szinten, igaz, hogy 4 csillagos szállodában vagyunk, de ez véleményem szerint mindenképpen erős túlzás. Egy sima espresso 800 Ft, egy capuccino egy ezres, és nem specialty kávézóról beszélünk. Több mint 10 féle Ronnefeldt teájuk van, ezek ára is 1000 Ft feletti, bár igaz, hogy a kínai jázminteájuk jó minőségű és finom, de ennyit azért nem szívesen ad érte ki az ember. Hétköznapokon 12-15 óra között 3250 Ft-ért lehet üzleti ebédet enni, amely 3 fogást és egy pohár üdítőt tartalmaz. A Hilton Club szendvics 3800 Ft-ba kerül, igaz, ennyiért adnak hozzá egy adag sült krumplit is. Egy kis üveges ásványvíz vagy Cola is kb. 1000 Ft-ba kerül. Brutál árak, ami elrontja az ember szájízét, pedig amúgy egy jó hangulatú, elegánsba hajló, kellemes hely lenne, ahol a kiszolgálás nagyon udvarias és készséges. Nem csodálom, hogy magyar beszédet nem hallottam a vendégek között.