ZigZag adatlapja

A berendezés egyszerű, puritán, sima bepucolt faasztalkák, székekkel. A mosdó is nagyon frappánsan illeszkedik ehhez a világhoz stílusában. A falon is minimális dekoráció, egy könyvespolc pár könyvvel és egy régi órával; kicsit rusztikus a megjelenés, mondjuk mint egy vidéki présházban, csak itt nem a bor, hanem a kávé van fókuszban. Az árképzés érdekes, az eszpresszó 555 Ft, a cappuccino 666 Ft, a latte 777 Ft. Minden esetre egyáltalán nem olcsó hely, viszont valóban magas minőségű, válogatott kávéból főzik a fekete italt. Ottjártamkor kolumbiai kávéból. A kiszolgáló fiatalember nagyon kedves, jópofa, udvarias. Kávén kívül nem láttam, hogy mást is árusítottak volna, pl. ennivalóra gondolok vagy egyéb italokra.

szezámmagos, mákos, fahájas-mazsolás és hagymás. Ezekbe töltik bele igény szerint a finomságokat: 6 féle krémsajt alapra lazacot, sonkát, sajtot, bacont, hagymakarikát, capribogyót, zöldségeket; az édesszájúaknak mogyoróvajat vagy lekvárt. A szendvicseket lehet hidegen vagy grillezve is kérni. Néhány amerikás édességet is kínálnak: brownie-t, csokis kekszet és muffint. A bagel árak 200 Ft-tól kezdődnek (töltet nélkül). A kiszolgálás barátságos. Pár napja láttam, hogy az Egyetem téren is nyílt egy újabb egységük.

A kávéház szintén évszázados múltra tekint vissza, a 20-as években itt működött a Gresham kör művészeti társulás. Nagyon elegáns, stílusosan berendezett a kávéház, az a típusú hely, ahol kényelmetlenül érezném magam egy egyszerű farmerban vagy strandpapucsban, de őszintén szólva még irodai ruhában sem volt számomra otthonos. Márvány kandalló, szamovár, herendi porcelán, francia pezsgő, ezek tűntek a szemem elé, ahogy körbenéztem. Az árak persze az egekben járnak. Egy kisüveges Szentkirályi ásványvíz 900 Ft-ba kerül + szervizdíj, a kávé 1200 Ft. A Kollázsnál megismert süteményeket itt is felszolgálják. A Kollázshoz képest itt a kiszolgálás és a hangulat is kissé merevebb, de nagyon udvarias a személyzet.

A DesszertNeked remek süteményeihez hasonló vonulatot visz a desszertkínálat, Opera, különböző francia stílusú tarte-ok, macaron, olaszos édességek, karácsonyi hangulatú különlegességek, marcipános finomságok, nehéz volt a választás, én egy pisztáciás sütemény mellett döntöttem. Először csak elvitelre akartunk csomagoltatni, de azután másként alakult a program. A nagyon kedves ifjú hölggyel ugyanis szóba elegyedtünk, és invitálására benéztünk az étterem belső részébe is. Az egész hely hangulata nagyon megnyerő, kedves, emberközeli volt, egyáltalán nem az a megközelíthetetlen, sznob, csak a felső tízezernek szóló hely, mint amire a Gresham Hotel image-e alapján számítottunk. Az étterem egy része a szecesszió jegyeit viseli magán, a színes üvegablakos berakású ajtó különösen figyelemre méltó. Az L alakú éttermi rész hátsó traktusában modernebb vonalvezetésű söröző részt alakítottak ki. A rövid, de izgalmas étlapon főleg magyar(os) és francia ételeket kínálnak. Ha az ember egy komplett 3 fogásos menüt szeretne végigenni, akkor elég mélyen a pénztárcába kell nyúlni, hiszen az előételek 3000 Ft-tól kezdődnek, a főételek pedig 4-5000 Ft-os magasságokban mozognak, azonban rotisserie/grillezett ételek ajánlatból választva, ahol szintén 4-5000 Ft körüli az ár, ebben már benne foglaltatik egy szabadon választott köret és mártás is, így ár-érték arányban ez éri meg szerintem a legjobban. Előételként friss, meleg kerek cipó érkezett sós házi vajjal. A frissen grillezett, tökéletes állagú és ropogós pisztráng mellé tárkonyos hollandi mártást és zöldfűszeres burgonyapürét ettem. Az 1 fogás is kiadós, nagy adag volt, a süti így végül csomagolásra került és csak később a munkahelyen ettük meg. Nagyon tetszett a hely, jó szívvel ajánlom, de az ára miatt különleges alkalmakra.

Az aktuális nyitva tartásuk szűkebb, mint egykor, ugyanis csak este 6 órakor nyitnak ki, azaz tipikus vacsorázó hely lettek. Az étterem története egészen 1885-ig nyúlik vissza, elődje Schódli Kávéház néven működött. Tradicionális magyar konyhát képviselnek, az árak magasak. Maga a belső tér nagyon szép, legszebb része a Zongoraterem nevű különterem, amelynek mennyezetét egy Lotz Károly kép díszíti. A mellette lévő Múzeum Café & Bistro egészen más stílust képvisel, ők éjjel-nappal nyitva tartanak, sokkal egyszerűbb, barátságosabb, fiatalosabb. Bármikor be lehet ugrani egy jó kávéra, de elég sokféle egyszerűbb ételt is tartanak. Süteményeket, tortákat, szendvicseket, melegszendvicset, hamburgert; nyáron fagylaltot. Diákigazolvánnyal rendelkezőknek 15% kedvezményt adnak, s elég sok diák meg is fordul itt, de a múzeumba ellátogató külföldi turisták is kedvelik. Többször jártam már itt különböző napszakokban, de soha nem volt üres. Nyáridőben van kiülős teraszuk is, jobb híján a járdára települnek ki.

Véleményem szerint egy átlagos olasz étteremről van szó, sem az étlapon található kínálat, sem a konyha színvonala, sem a kiszolgálás nem tekinthető kiemelkedőnek, összességében egy 12 egy tucat, közepes helyként tudom besorolni. Ahogy a nevéből is egyértelmű, egy olasz étteremről van szó. Hétköznap ebédidőben meglepően nagy a forgalom és a tumultus, bár ez betudható az év végi céges ebédeknek is, de az asztaloknál nemcsak nagyobb társaságok ülnek. A pizzasütő kemence az étkező résszel egy légtérben található, így itt egyfajta látványkonyha is üzemel, már aki pizzát rendelt. Sajnos én pont háttal ültem, így a pizzapörgetésről lemaradtam. Az étlap meglehetősen hosszú és terjengős, az első sorban legnagyobb betűkkel minden ételnek az olasz neve szerepel, nem mintha olaszokkal lett volna tele az étterem. Előételként toszkán kacsamáj pástétomos pirítóst kértem házi pirítóssal. 3 db kis méretű kenyér érkezett, a pástétom lisztes ízű, jellegtelen volt, nem sikerült jól fűszerezni. A főételek közül semmiből nincs kisadag, így én azt kihagytam, a kolléganőm egy klasszikus sonkás pizzát kért, ami elmondása szerint jó volt, de nem kiemelkedő. Az étlapon összesen 40 féle pizza szerepel. Kértem még egy gombakrémlevest spenótos galuskával, ez elég nagy csalódást okozott, mert mindössze 3 db kis méretű gnocchi szerű betét volt benne. Maga a krémleves jó ízű lett volna, de önmagában unalmas. Kenyeret vagy bármilyen péksüteményt nem hoztak hozzá, nem is kínáltak vele, ami más, igényes étteremben teljesen alapvető. A desszertek frontján elég gyengén szerepelt az étterem, mivel az étlapon szereplő 6 édesség közül több elfogyott/nem volt, ráadásul ez nem azonnal, hanem már csak a rendelést követően, később derült ki. Így a kolléganőm - kissé bosszúsan - nem is kért inkább semmit, én kipróbáltam egy Creme Caramelt, ami elég kis adag volt, nem volt karakteres, és kissé túlédesítették. Az íze és az állaga is szinte teljesen olyan volt, mint a bármelyik boltban készen kapható kb. 150 Ft-os karamellpuding. Az árak középkategóriásak, nem olcsó, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a belvárostól elég távol vagyunk, és a környék egyáltalán nem nevezhető impozánsnak. A mellékhelyiség kissé avítt, látszik, hogy nem mostanában építették.

A berendezés üres, személytelen, nekem túlságosan minimalista, egy IKEÁ-s étkező jutott róla az eszembe. A kiszolgálás lezseren undok és szintén személytelen volt, bár igaz, hogy nem tartozom a hely törzsvendégei közé, ettől még lehetett volna legalább egy kicsit kedves az ifjú hölgy. Még alig múlt el 12 óra, de már nem volt napi levesük, bár a táblán ugyanúgy ott szerepelt a kiírásban. Bagel és baguette szendvicseket árulnak, árban 800 Ft-tól kezdődnek, van még lasagne, melegszendvics, quesadilla, saláta és leves (ha éppen van). Ez egy amolyan közösségi hely is, akinek olyan a munkája, be lehet ide vonulni több órára egy notebook-kal dolgozni vagy a neten társasági életet élni. Soproni és Arany Fácán sört csapolnak, üvegesben feltűnik 1-2 kézműves is a kommerszek között (Bakancslista, Fóti Zwickl), Árpád és Csalló pálinkaház pálinkáit kínálják. A hely amúgy 2 szintes, de az emeleten nem jártam. Esténként buli-helyszínné alakulnak át, DJ, zene, mókázás. . . Sem az étlap, sem a kiszolgálás, sem a dizájn nem nyerte el a tetszésemet, másnak talán jobban bejön.

A nem túl hosszú étlapon leginkább magyaros ételek, házias fogások szerepelnek, de némi nemzetközi kínálat is felbukkan. Ár-érték arányban a 2 fogásos ebédmenü bizonyul a legjobb választásnak, amely 1180 Ft-ba kerül. Ottjártamkor hamis - azaz húsmentes - gulyásleves és szaftos pulykasült volt karfiolos- zöldfűszeres krumplipürével. Az ételek eléggé átlagosak, kissé menzás jellegűek voltak, de frissességükkel és hőmérsékletükkel nem volt probléma. Adagra egy szűk/zóna ebédmenünyi mennyiségnek felelt meg. A menühöz egy pohár szóda vagy szörp (szőlő vagy meggy) is ingyenesen jár. A belső tér kialakítása hangulatos, angol pub jellegű, az emeleten van egy galéria, a lépcsőforduló terméskővel kirakott, ám ezek az építészeti megoldások nem igazán érvényesülnek. A mosdók a galériaszinten vannak, nagyon hideg volt a mellékhelyiség, valószínűleg nincs benne fűtés. Összességében inkább 3,5 a benyomásom, de felfelé kerekítettem.