ZigZag adatlapja

A fiatal felszolgáló hölgy olyan kedves volt, hogy kóstolóba, teljesen ingyen is adott néhány ízt, hogy könnyebb legyen a választás. Én azt szeretem, ha a fagyinak alapvetően édes, esetleg savanykás íze van, így a bazsalikomos cékla már számomra is túl bizarr volt. A sóskaramella azonban izgalmas és nem túl sós (sóskaramella a pesti Pomo d'Oro cukrászdában is előfordult). Az édes paprikás málnának nemcsak a színe szép, de az íze is különleges, a málna uralkodik, a paprika csak kissé pikánssá teszi. A szarvasgombás étcsoki is igazi különlegesség, és tényleg lehet benne érezni a szarvasgomba semmihez nem hasonlítható ízét. A tonkabab karamella is nagyon finom volt, mivel a karamella az egyik kedvencem, rengeteg helyen kóstoltam már. Egy adag 250 Ft, nem gombócot adnak, hanem kenőlappal, és elég nagy adag (szerintem 7-8 dkg, bár nem mérték le).

Az akciós sütikből 2 féle volt (már csak 1-1 db), ezek közül a karamellás-körtéset választottam, valamint egy csokis-túrós tekercset. A nem akciós sütik ára is elég baráti, 2500-280 Ft közöttiek. A sütiket elvitelre kértem, külsőre tetszetősek voltak. Sajnos azonban az ízük nagyon borzasztó volt, a túrósban alig volt töltelék, a sima piskótatészta száraz és morzsolódó volt. A körtés krémje geil volt és fojtogató, a körte pedig csíkokban volt a töltelékben. A süti alján lévő tészta száraz és kemény volt, valószínűleg a sütés során túlszáríthatták. Egy szó mint száz, a sütik sajnos a kukában végezték, pedig nagyon nem szeretek ételt kidobni, és egyáltalán nem tartom magam válogatósnak vagy különösebben finnyásnak. Csalódás volt, úgyhogy már nagyon várok egy igazi pozitív cukrászda- élményre, persze majd egy másik helyen, ami feledtetni tudja a fiaskót.

A koncepció nem változott, viszont a születésnapi torták mérete sokkal kisebb lett, mint 1 évvel ezelőtt. De tűzijáték, zenei aláfestés most is ugyanúgy volt, amit a kisgyerekek mindig nagy ámulattal fogadnak. További gyerekbarát ötlet a Trófeától, hogy hétvégenként csillámtetoválás és arcfestés/"tetoválás" van a gyerekeknek, teljesen ingyenesen, ami mindig nagy népszerűségnek örvend a kicsik körében, és még a sort is türelmesen kivárják, amíg sorra kerülnek. A gyerekek számára továbbra is ingyenes az étel-ital. Az ételek felhozatala nem sokat változott, úgy vettem észre, pl. a szokásos szarvasszelet barnamártással, krokettel és áfonyalekvárral most is szerepelt a kínálatban. A hidegpultban azonban jöttek újabb ételek is, pl. volt tatárbifsztek is, amit elég jól készítettek el és a frissen sültes látványpultban is voltak újabb kreációk, fűszeres-pácolt húsok. Azt vettük még észre, hogy már a külföldi turistacsoportok is rákaptak a Trófeára, ami még fokozza a tömegjeleneteket. Ők azonban nem töltik ki a rendelkezésre álló 3 órás időtartamot, hanem viszonylag gyorsan esznek és távoznak is.

A falakon körös-körül a Habsburg-család tagjait ábrázoló és Monarchia korabeli hangulatot idéző festmények láthatóak, középen maga Ferencz József, mellette Sissi látható. A belső térben a faburkolat uralkodik, a székek bár karfásak és háttámlásak, de elég kényelmetlenek. A kiszolgálás profi, s éppen olyan, amilyet minden valamirevaló vendéglátó helyen elvárna az ember. Ebédidőben ebédmenüt szolgálnak fel, amúgy az étlapon leginkább magyaros ételek szerepelnek.

Egy kissé meredek lépcsőn kell lemenni a pinceszintre, ahol az ajtón belépve kellemes hangulat és finom csokiillat fogadja a látogatót. A 2 oldalon lévő ülőhelyek közül a kényelmesebb és szeparált, lila-barna párnás helyet választottam. Az itallapon 1 teljes oldalon csak a forró csokik vannak, amelyeket ét- vagy fehér verzióban és rengeteg féle ízben lehet választani. Én egy narancsos-levendulásat kértem. Pár perc múlva meg is érkezett, sűrű és forró, karakteres íz, nem túl édes, egyszóval fenséges! A csoki mellé egy mézes puszedli is jár, mindez 960 Ft-ért, hát nem olcsó, de tényleg nagyon finom. Csak készpénzzel lehetett fizetni. A számla mellé egy csokiba mártott kávészemet adnak, apróság ugyan, de ez is egy kellemes figyelmesség. A mosdó tiszta-rendezett, és ez is stílusos, tollakkal díszített és a tükör előtt egy székre le lehet ülni, ha valaki szépítkezni szeretne (vagy a csokibajuszt letörölni a szája széléről. . . )
Aki szereti a csokit, annak mindenképpen ajánlom!

A pultnál kell leadni a rendelést, ezután frissen készítik el a hamburgereket és amikor elkészül, mindenkinek a nevét szólítják, hogy jöhet az ételért. A falnál 3 személyes kisebb asztalok, középen egy hosszabb pult található, bárszékekkel. A falakon neonfények, színes feliratok, kicsit Las Vegas hangulat. Ügyelnek a környezetvédelemre, a hulladékot szelektíven gyűjtik, s erre több felirat is figyelmezteti a vendégeket. A hamburger szendvicse nem volt nagy, viszont a hús elég vastag volt benne, ami viszont megnehezítette az evést, mert minden harapásnál kifolyt belőle valami. Evés közben megértettem, miért ajánlgatta annyira a kiszolgáló fiú, hogy vigyek sok szalvétát. . . A marhahús pogácsán kívül paradicsom, ecetes uborka, édes hagyma, ketchup, majonéz volt a hamburgerben. A sült krumpli is elég kicsi adag volt, viszont vastagabbra, nagyobb hasábokra vágják a burgonyát az átlagosnál. Ami problémám volt, hogy nagyon-nagyon sós volt a krumpli. Összességében inkább csalódást okozott a hely, jobbra, valami különlegesebbre számítottam.

Az Ellátó egy zegzugos, átláthatatlan , zavaros labirintus a számomra, a bejárata kifejezetten jellegtelen, mondhatni ronda. Nejlon fóliás függöny, graffitis firkák. Benn az első rész a fedett, de fűtetlen dohányzó övezet, kényelmetlen billegő pléh asztalokkal és ugyancsak kényelmetlen drót-székekkel, bár lehet rá ülőpárnákat vadászni. Természetesen asztalt csak előzetes foglalással lehet szerezni, főleg, ha nagyobb társasággal jövünk. Kiszolgálás nincs, csak az üres poharakat, üveget gyűjtik össze, így az italért be kell menni a benti részre a pulthoz, ahol van fűtés, de van még nagyobb tömeg is, akkor ülőhely hiányában tömörödnek, rajtuk kell magunkat átverekedni 2x is, visszafelé nehezebb, mert akkor már italok is vannak a kezünkben. A pultnál sokan szolgálnak ki, de be kell préselődni, hogy rendelni tudjunk. A pultosok gépiesek, haverkodni nincs idő. 4 féle cider kapható, Somersby alma, körte, áfonya, a 4. ízre nem emlékszem, de epres nem volt, 650 Ft-ért. Ennél maradtam. A többiek főleg söröznek (csapolva: Ászok, Dreher, Pilsner Urquel), de gin tonic, szilvapálinka is kerül az asztalra. A mosdók ramaty állapotban vannak és persze sorban is kell állni, hogy be tudjunk jutni. A nőiben mindössze 4 db WC van, nagyon kevés ennyi emberre. A belső, hátsó részen egy másik bárpult is van, és elvileg mexikói ételek is vannak (legalábbis erre utal a taqueria megnevezés), de semmi kedvem nem volt itt enni, így az ételek minőségénél az italokat pontoztam. Míg ott voltunk, csapatosan érkeztek az újabb emberhordák, külföldi diákcsoport, legénybúcsúsok, de még nyugdíjas turisták is.

A kiszolgálás igen kedves, barátságos és közvetlen. Csapolt Jezek és Merlin, illetve meggyes Rizmájer szerepel a kínálatban, üvegesben Velen (búza) és Lobkowicz, egy korsó 600 Ft-ba kerül. Ha már csehek, akkor természetesen a Becherovka sem maradhat el (800 Ft/4 cl). Az ételfelhozatalról nem sokat tudok, mi lila hagymás zsíros kenyeret ettünk, jól illett a sörhöz!