ZigZag adatlapja

A fiatal pultos srác laza, kedves, s a kiszolgálás mellett még nagyon jó zenéket is adott. A pult meghatározó tárgya egy régi bolti mérleg, ilyet már lassan csak múzeumban látni. Barátságos árfekvés, a legolcsóbb korsó csapolt sör 690 Ft. Sörök a csapon: Kőbányai, Dreher, BAK, Pilsner Urquell. Üveges sörben sem tartanak kézműves típusokat. A beltér egy kicsit félhomályos, de kellemes. Italok terén alapvetően kommersz kínálat. 5 dl málnaszörp 650 Ft, majdnem annyi, mint a sör. A ház borának decije 380 Ft, fehér-vörös-rozé, ennyit tudtunk meg róla, illetve, hogy folyóbor, nem üveges. Itt elég népszerű a Somersby Cider, almás ízben volt, 890 Ft-ért. Egyébként olyannyira népszerű helyről van szó, hogy asztalfoglalás szükséges és indokolt estefelé, még hétköznapokon is. A mosdót itt is szeretik összefirkálni graffitivel meg inkább igénytelen firkálásokkal, illetve felmatricázni. Ez ilyen generációs szokás lehet.

Talán korábban nem is ez volt a nevük, sajnos már nem tudom visszaidézni. Az épület felsőbb szintjein irodaház működik, az itteni dolgozók kedvezményre jogosultak. Önkiszolgáló rendszerben hétköznap ebédidőben többféle menüből vagy önálló fogásból válogathatunk a pultból. 12 órakor elég sokan szoktak lenni, sorban állás van, de halad. Az általam választott menü egy adott főétel + köret + 0,5 l-es palackos üdítő (Cola termékek), összesen 2990 Ft volt, hozzáteszem, a kólás doboz után pluszban kellett fizetni 50 Ft-os betétdíjat, cserébe magammal vihettem az üres dobozt (na persze). Csirkemell kockák bébirépás, tejszínes raguval és zöldséges rizzsel. Önmagában a főétel, ital nélkül 2550 Ft volt. Kicsit menzás hatású volt, fűszert még elbírt volna, de alapvetően nem volt rossz. Mondjuk ettől az egy fogástól jóllakni nem lehet, nekem legalábbis nem sikerült. A kiszolgálás tempós. Elég sok ülőhely van, szabadon választott. Van kiülős terasz, illetve egy kávézó és reggeliző részleg, ez utóbbi ebédidő előtt üzemel.

A benti részen jó pár asztal volt, sőt van csocsó is; de valahogy mindenki a bejárat és a pult környékén tömörült. Sok a környékbeli törzsvendég. Egy kutyussal is sikerült közelebbi barátságba kerülni, aki szintén egy törzsvendéghez tartozott. Ételek terén chips, sós mogyoró, bolti zacskós sós rúd, mivel konyha nincs. Az italkínálat kommersz és nem túl széles. Arany Ászokot és Dreher söröket csapolnak, mi a Dreher meggyesből ittunk egy korsóval (1000 Ft/ 5 dl), valamint örömmel láttuk a Panyolai mákpálinkát (1650 Ft/ 5 cl), amit a hazai piacon elérhető mákpálinkák közül a legfinomabbnak találtunk. A mosdó felújított, jobb állapotú, mint a hasonló kategóriájú kocsmákban általában.

A kínálat alapvetően hamburgerekre épül, 18 dkg-s húspogácsával hirdetik, de van még pár egyéb street food fogás, pl. quesadilla, gírosz tál, de rántott hús és Camembert is körettel. Én összességében ebben a kategóriában és színvonalon drágának találtam a helyet. Az általam választott sajtburger menüben 3730 Ft volt. Nem kérdezték meg, hogy a húst milyenre süssék, de egyébként medium lett és jól eltalálták. A burger mellé 0,33 l-es dobozos Pepsi üdítő és hasábburgonya járt. Az édesburgonya plusz feláras. A szószokért külön fizetni kell, így a ketchupért is, méghozzá egy apró kis adagért 340 Ft-ot, amely még az adag krumplihoz is kevés. A két fős személyzetben egy fiatal hölgy a pultos, míg a fiatalember a séf szerepét tölti be. A hölgy nem tűnt valami tájékozottnak, talán új munkaerő. Bár helyben is lehet kényelmesen enni, akik ottjártunkkor érkeztek, azok többsége elvitelre vásárolt. Még nem nagyon fedezték fel őket a környéken, bár én a reklámjukat, hirdetésüket sem láttam. Nekem ízlett a burger, bár a zsemle nem annyira, és mennyiségre is elegendő volt. Összességében 3 pontra taksálom, de ajánlottra tettem.

A Corvin sétányon lévő modern, világos, sok asztalos étkezdéjük a NOKIA Irodaházának földszintjén kapott helyet, a belső tér mellett kinti teraszuk is van. A nyitva tartás az irodai munkaidőhöz igazodik, így hétvégén és este már ők sincsenek nyitva. Az étterem önkiszolgáló tálcás rendszerben működik. Többféle ebédmenü közül lehet választani, az ételek a pultban sorakoznak. A 2 fogásos A menü 2160 Ft, a B menü 2460 Ft, a leves cserélhető (+50 Ft) és +250 Ft-ért nagy adag leves is kérhető hozzá. Egyrészt helyben ebédeltem (3090 Ft), másrészt elvitelre vásároltam a gyerekeknek otthonra (összesen: 7410 Ft csomagolással együtt). Elviteles doboz ára: 150 Ft. Az én választásom a Slim Fit menü volt (3090 Ft), szintén 2 fogásos, cukormentes joghurtos alapú gyümölcsleves - csészényi, de nagyon finom, majd a főétel csirke gírosz salátaágyon, tzatzikivel. Elvitelre vásároltam rántott csirkemellet (1790 Ft), roston sült csirkemellet (1770 Ft), rántott sajtot (1790 Ft/ 2 db), köretnek rizst és hasábburgonyát (780 Ft/ alap adag köret). A kiszolgálás sem barátságos, sem barátságtalan, leginkább neutrálisnak mondanám. Pénteken 14 óra után itt már szinte a fű sem nő, a személyzet már kint ült az egyik vendégtéri asztálnál, és beszélgettek, illetve ők is ekkor tudtak enni. A saját kategóriájában a jobbak közé tartozik, összességében 4 pontot adok.

A névadó norvég szót egyáltalán nem tartom szerencsés választásnak, nagyon idegenül hat az írásmódja és a csengése, pedig a jelentés szimpatikus: barátságos, kellemes, közvetlen. Aktuálisan Püspök Anita kortárs absztrakt festőművész Sand-Time-Transit című galériája tekinthető meg az év végéig, aki egyébként egyúttal a galéria tulajdonosa is. Az őszi szezonra hangolódva az ízesített latték (1600 Ft) között levendulás, sütőtökös és fahéjas-almás is található, de a málnás-vaníliás forró csoki is igazi lélekmelegítő ital a hidegebb napokra. A teák között Sencha zöld tea (1250 Ft), angol klasszikus English Breakfast és keleties Buchu Magic gyümölcsös-bogyós tea is akad. Kombi márkájú kombucha italokat palackozva kínálnak, több ízben. Az őrlőben 3 féle prémium kategóriás újhullámos kávé várja a fogyasztókat: etióp, brazil és kolumbiai. Az eszpresszó 850 Ft-ba került, a tej és a víz grátisz. Szépek a csészék és a tányérok is, igazi képzőművészeti alkotások. Ételek terén helyben készült szendvicsek (2400-2600 Ft) - sajtos, tojásos, szalámis, sonkás, néhány süti pl. epres sajttorta (1440 Ft), gluténmentes brownie (990 Ft), mandulás kosár (1640 Ft), de a pultos lányok elmondták, hogy a kínálat még bővülni fog. Barátságos, mosolygós kiszolgálás.

Az étterem nagyon népszerű, több alkalommal jártam itt úgy - hétköznap, napközben - , amikor egyetlen szabad hely sem volt. A külföldi szervezett turista csoportok körében rendkívül közkedvelt az étterem, ahol a magyaros ételek és népies környezet mellett élő cigányzenével is szórakoztatják a nagyérdeműt. De nemcsak külföldi vendégek vannak, főleg az idősebb korosztály körében akár családi ünneplések, akár osztálytalálkozók, nyugdíjas találkozók kedvelt helyszíne. A hagyományőrzésen kívül ennek okára nem igazán találtam magyarázatot, ugyanis véleményem szerint a konyha nem tartozik az étterem erősségei közé, ez pedig elég nagy probléma szerintem. Az italkínálat kommersz, nem minőségi. Az ételekhez használt alapanyagok szintén nem a prémium kategóriát képviselik, ehhez képest az árak az átlagnál magasabbak, az adagok pedig elég kicsik. A lapozgatós, fotók nélküli, több nyelvű étlapon összesen 52 fogás található. A főételek árai 4200-9000 Ft között alakulnak. Amit ettem legutóbb: hortobágyi húsos palacsinta (3400 Ft/2 db), libamájjal töltött gombafejek (4700 Ft) - 4 kicsi fej, Gundel palacsinta (2200 Ft) - 2 db + 12% kötelező szervizdíj. Minden étel tűzforrón érkezett. A hortobágyi palacsinta tölteléke kellemetlen állagú, eluralkodik az egészen a középszerű paprika íz, a szósz mennyisége elegendő, nincs külön tejföl, pedig nekem nagyon kellett volna még bele/hozzá lazításként. Minden ételnek ugyanaz a díszítése. Olcsó, bolti házgyári kenyér, kb. albán minőség, egyféle. A gombát túlhasznált olajban sütötték, aminek már kis mellékíze lett emiatt, a libamájat a töltelékben nem látni és nem is érezni, a barnamártás mennyisége túl kevés, olcsó aprószemű rizs. A Gundel palacsinta volt egyértelműen a legjobb a 3 fogás közül, ez hozta a klasszikus ízt és formát, bár az egyik palacsintát sikerült megégetni, de úgy hajtogatták, hogy ez ne látszódjon. Mondjuk a nagykanálnyi porcukor nekem nem hiányzott még a csokiszósz tetejéről, amit kérdés nélkül rászórtak. Az idősebb korosztályt és a régi vágású vendéglátós vonalat képviselő személyzet velem kedves volt, bár néha vadászni kellett rájuk, mivel nem volt folyamatos figyelem a személyzet részéről a vendégtérben. Pedig ennyi vendég mellett szerintem ez már indokolt lenne. A pinceszinten van egy plusz különterem, de ez most nem volt nyitva. Több mint 12ezer Ft-ért éhes maradtam, nem finomat ettem, szóval nekem összességében csalódás volt. Külföldi vendégeket biztos, hogy nem ide vinnék, ha meg akarnám nekik mutatni, milyen jó a magyar konyha. Azt még hozzátenném az igazsághoz, hogy a távozó vendégek fején én inkább elégedettséget láttam, nem tudom, más milyen ételekhez van szokva, vagy csak a jó hangulat, borozgatás dobta-e fel a kedvüket. A hangulat nekem sem volt rossz, csak én elsősorban egy jót ettem volna, de ez itt nem jött most össze. Sajnálom.

évi párizsi világkiállításon is részt vett Zielinski Szilárd műegyetemi tanár volt, aki a legtöbb hazai vasbeton víztorony tervezője. Ha bárminemű hasonlóságot vélnénk felfedezni, nos, az nem a véletlen műve, ugyanis ő tervezte a margitszigeti víztornyot 1911-ben, majd egy évre rá 1912-ben ezt a svábhegyit. Mindkét víztorony közös jellemzője a nyolcszög alaprajzú, valamint a vasbeton pillérek által alkotott fő tartószerkezet. Míg a margitszigeti már elveszítette az eredeti funkcióját, addig a svábhegyi 1913 óta a mai napig, jelenleg is víztoronyként üzemel, emiatt alapvetően nem látogatható. Bár volt már 1-1 alkalom, amikor a Vízművek megnyitotta a lakosság számára ezt a szép ipari műemléket, de ezek csak egyedi alkalmak. Középen egy keskeny csőben csigalépcső vezet fel a tetején lévő kilátópontig. A hat méteres átmérőjű vasbeton medence 200 köbméter víz tárolására alkalmas.