Evangelizáltam

Gondolkodom, hogy mi számít igazán a pontozásnál, hát mi számítana, az oldal szlogenje, hogy "élmények" első kézből, tehát akkor az élmény-faktor. Nem azért, mert annyira szép ez a templom, hogy veri az összes többit, hanem azért, mert tiszta emberi közeg, jó volt itt lenni. Nekem ez nem tervezett volt, reggel korán már kihitvallottam magamat egy katolikus misén, de szemem van ehhez, templom előtt megyek el, nyitva az ajtaja, autók is állnak körülötte, autóm fütyül-sípol, magától rálép a fékre. Na, hát így kerültem például egy evangélikus istentiszteletre is, Istenem, hát az ember áll, ül, énekel, ez a hétvége. Hívek voltak vagy nyolcan, az előadás végén szétszéledtek, és szóba elegyedtem a lelkipásztorral, aztán villámgyorsan összehaverkodtam a gondnokkal is. Valahogy így kezdődött, hogy "gyere ide, nézd meg, tudod, milyen olcsó volt? Most vettük a kiárusításon, akciósan! Nem baj, ha tegezlek, igaz? Szóval, gyere, fogd meg..." Jól megtapogattam, véleményeztem a pufidzsekit, reményemet fejeztem ki, hogy biztos, hogy jó meleg, és biztos, hogy megérte! Na, ettől kezdve otthon voltam, enyém volt a pálya, mászkáltam a karzatom, aztán hátramentünk a gyülekezeti terembe, megnéztük a WC-t, a konyhát, mindent! Jó cimborák lévén mindenfélét elmesélt nekem a haver, hogy milyen emléktáblák vannak a faluban, hol született nagyember, meg hogy melyik pajtában tartották az első istentiszteletet... na, hát ezért jár az ember kirándulni többek között, ezekért az emberekét is. Amúgy meg éljenek az evangélikusok!