Adnék még egy esélyt a konyha pontszámának a javítására

Az étlap hosszabb bisztrókban megszokottaknál hosszú, itt igen sok mindent kínálnak, vargányás kacsamellet, konfitált sertéstartját, rosé sertésszűzet, dödöllével körített mangalicapörköltet, marhaszegyet vadasan, burgereket, szendvicseket, salátákat s még csak a felénél sem vagyunk.
A tárkonyos borjúgombócleves, jó ízegyensúlyú, selymes, nincs túlsűrítve, házias jellegű, a zöldség persze túlfőtt, de nem is vártunk másra. A gombócnak jó volt a tartása. (1050 ft / 3 dl)
A marhapofa erdei gombákkal elnevezésű kompozíció, már problematikusabbnak bizonyult, bár a húsnak jó volt a tartása, de a mártásban mindketten érzékeltünk valami nem megnyerő mellékízt. A mártás ételkeményítős állaga sem volt meggyőző. Az erdei gombák között termesztett csiperke is akadt, amit nem díjaztunk, mert erről nem szólt az étlap. (3400 ft)
A túrógombóc ízre -állagra egyaránt ütötte mércét. Komoly adag volt, akárcsak a főétel. (1250 ft)
A kiszolgálás kedves.
Az itallap gyengécske, minőségi bort nem tartanak egyáltalán. Limonádét ittunk (4 dl 750 ft), balatonmelléki olaszrizlinget (250/dl), 3 deci sopronit (390)
Összélmény tekintetében megadom a négy pontot a problémás főétel dacára.