A kijelzett darabszámba és átlagba beszámítjuk partneroldalunkon, a Szállásvadász.hu oldalon leadott értékeléseket is. Ott lehetőség van szöveg nélkül is értékelni. Az ilyen (kizárólag pontozásos) értékelések nem kerülnek megjelenítésre.
A rudabányai bányatavat 60 méteres mélységével Magyarország legmélyebb állóvizeként tartják számon. A Miskolc vonzáskörzetében fekvő településen az 1985-ig tartó vasércbányászat befejezését követően alakult ki a tó az egykori munkagödörben, mely a vízszint folyamatos emelkedésével érte el mai méreteit.
Tovább olvasom >>
A tavat a bányaművelést követő beomlások következtében keletkezett sziklafalak határolják, melyeken az évek során burjánzó akác és fenyőfák telepedtek meg, páratlan látványt nyújtva az ide utazóknak, de mivel vize rendkívül hideg és hirtelen mélyülő, így a fürdés egész évben tilos. A tó jelenleg magántulajdonban van, így megtekintése is előzetes engedélyhez kötött.
A kijelzett darabszámba és átlagba beszámítjuk partneroldalunkon, a Szállásvadász.hu oldalon leadott értékeléseket is. Ott lehetőség van szöveg nélkül is értékelni. Az ilyen (kizárólag pontozásos) értékelések nem kerülnek megjelenítésre.
Kihagyhatatlan 2022. május 30.gyerekekkel járt itt
55
Vadregényes tájon fekszik ez a gyönyörű tó. GPS nélkül nehézkes megtalálni. A parkolásért nem kellett fizetnünk, de felnőttnek 300, diáknak 200 Ft-t kértek látogatójegyért. A parkolóban van egy mobil WC. A parkolótól a tó egy laza sétára van. Mozgáskorlátozottat beengednek, csaknem a tóig autóval, de alacsony autó a befordulásnál felakad.
Kihagyhatatlan 2021. szeptember 23.csoporttal járt itt
55
1997-ben jártam itt először, és utána még jó párszor, évente, ugyanis Rudabányát az ásványgyűjtők az egyik legjobb hazai lelőhelyként tartják számon. A hatalmas területet elfoglaló, több bányarészből álló, több szintes bányát már akkoriban sem művelték, mégis különleges érdekességű, sokszínű ásványtársulást rejtő gyűjtőhelyként tartottuk számon.
Megkapó szépségének köszönhetően sokunk a szívébe zárta ezt a vidéket, köztük én is! A volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarészek találkozásánál keletkezett a bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte a jelenleg látható, nagyjából állandósult kiterjedését. Hossza kb. 300 méter, átlagos szélessége kb. 80 méter. Kevesen tudják, hogy a legnagyobb mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk legmélyebb állóvizének számít. A külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalak és omlások határolják, melyeket fokozatosan elborított a növényzet, többféle fák, bokrok, cserjék. Főként akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák tudtak megkapaszkodni a gyenge talajon, de ahol vastagabb a földréteg, ott már tölgyesek is kialakultak. Csodálatos a színek összhatása! Türkizkék-néhol zöldes víztükör, szürke, barna, sárga és vörös sziklák, kibúvások és a zöld növényzet valóban festői képet mutat. A tóban halak és más vízi élőlények is élnek, de mivel vize hideg és tápanyagokban szegény, ezért csak a kisebb halfélék kedvelik. A tó magántulajdonban van. Tilos és életveszélyes a fürdés, mivel hideg és hirtelen mélyülő a víz, valamint a felszín alatt sziklák rejtőzködnek.
De hányas is legyen? A tó, a táj színei, a különleges látvány, ötös! A tájseb nem tudom, valahogy visszarendeződik talán, apránként. A megközelíthetőség talán hármas. A parkolásért szedett pénz. . . nem tudom, ez valami kényszer, az élménnyel vele jár. Emléktárgyak, mütyürök kisasztalkával. . . olyan kis amatőr.
Mintha valami ravasz család kitalálta volna, hogy ideül és szed pénzt a nem tudom, miért. Amúgy nem haragszom érte, minden kerül valamibe. De akárhogy is van, mindenképpen jó élmény elmenni oda, megnézni ezt a helyet.
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét.
Ön a tulajdonos, üzemeltető?
Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik.