Mülleréknél

Hírét vettem nagy száguldozás közben, hogy Sárazsadányban van egy kis népi múzeum, ami értékeket rejthet az arra nem kíváncsiak szeme elől. Néztem, 18 óráig van nyitva, és még csak fél 5, hát hajrá! A 37-esről pillanatok alatt odajutsz. Falu kocsmája vagy mije előtt helyiek ülnek az árokban, dobozos sörrel a kezükben. Én meg zárva találom a múzeumot. Az ördög húzza a kapucniját az ilyen múzeumra. Ott toporzékolok dühömben, amikor az egyik helyi, aki most mászott ki az árokból a bót elől, arrajár nem tudja, hogy ki kezeli ezt a múzeumot? De, tudja, az XY és nem ismeri? De, itt mindenki ismer mindenkit. Tudja, hogy hol lakik? Persze, azt mindenki tudja és nem mutatná meg? De, ha kell, megmutatja hopp, beült a kocsiba azon árkosan, és mentünk a túlvégre, ahol ki is kiabáltuk az illetékest. De az illetékes közölte, hogy de, az be van zárva, négykor zárt. Mondom, a neten 18 óra van. Tudja, de hiába mondja, hogy ne legyen. Ő bezárt és kész de XY, nyisd már ki az úrnak, meg akarja nézni 5 perc győzködés után a pasi közölte, hogy menjek vissza, átöltözik és jön így is lett. Jött biciklivel, más autójába nem ül be. Ki is nyitott, kiriasztott. A legszebb az egészben a ház, meg akié ez volt. Beléptünk az első helyiségbe, amire az volt kiírva, hogy szatócsbolt és elámultam, tényleg egy komplett szatócsbolt volt, csak túl steril, túl gyári, túl muzeális ez a ház ugyanis Mülleréké volt. Müller néni, akit mindenki szeretett, itt, ebből az ajtóból üzemeltetett az egyik oldalra egy italmérést, a másik oldalra meg egy szatócsboltot. Müller nénit és egész családját elnyelte az undorító magyar történelem a második világháborúban, a helyiek meg Müller néni házát hagyták pusztulni egy darabig, de aztán az emlékeik alapján megcsináltatták Müller néni tiszteletére a szatócsbolt pontos mását. Itt van, megnézheted. Az egész nagy ház, meg a hátsó része is a zsidó családé volt, most a szomszéd két-három portával egyik egy múzeumkomplexum. Bejártuk az összes házat. Beszédes neveik vannak: Tűz háza, Víz háza stb. Szellemesen vannak a téma alá csoportosítva a látnivalók, nem csak falusi tájház, de a környékre jellemző egyéb tevékenységek bemutatására is hivatott. Jól éreztem magam itt, meleg hely ez a szívnek, és hálából természetesen dupla belépődíjat fizettem az úrnak, aki besegített ide. Ajánlom is mindenkinek! (Persze, te ettől még nem fogsz ellátogatni ide, ahogy máshová sem. De ez a te bajod.)