Nem annyira népszerű

Különös dolognak tartom, hogy még a halászcsárdát nyolcan is méltatták, a mellette lévő halászmúzeumot meg nem nézte meg idáig senki. Mi tulajdonképpen a múzeumért jöttünk, nem enni. Ahhoz messze van mindentől, hogy csak egy ebédért beugorjak ide. De az egész komplexumot megnézni, az már valami. Hatalmas területen fekszik ez az un. "halország", halastavak rendszere, és a múzeum is eléggé gondos gyűjtemény. van egy nagy ház, recepcióval, ott hiába bolyongtunk, senkivel sem találkoztunk. Ezért átballagtunk az étterembe, hátha... és tényleg ott lehet jegyet venni a múzeumba is, alig néhány forint, nem egy összeg. Amúgy meg nyitva van, tulajdonképen jegyvásárlástól függetlenül az megy be, aki akar. De mi azért leróttuk a jegy árát és visszasétáltunk a múzeumba. Jelzem, a múzeumban WC is akad, egy hosszabb út után nem egy utolsó szempont. Tehát a tiéd a pálya, az egész épület, nagy bemutatótéren a letűnk korok halászati eszközei, csónakok, ladikok, hálók, varsák, olykor kitömött állatok is. Jól összeszedett kiállítás. A bemutató ott folytatódik, hogy van a múzeum épülete mögött egy un. halászkápolna, így képzeljük el a nádi szentélyeket., egyszerű, célszerű kis építmény. Arrébb sétálva megtalálhatjuk az árpádkori halászkunyhót is, végtelenül egyszerű berendezéssel, gyakorlatilag az őskort szimulálva. De kellemes séta lemenni a stégre, a pontyoknak is melegük van, kevés az oxigén a meleg vízben, hát csapatostól feljönnek a felszínre, kilátszik a hátuk, pezseg a viz körülöttük, néha hatalmas hal vetődik ki a levegőbe és óriási csobbanással hull vissza a vízbe, azután, ha teszünk egy rossz mozdulatot, vagy hangot hallatunk, az egész társaság habgos bugyborékolással bemenekül a víz alá. Szép a táj, a nádas, nagy vízimadarak köröznek néha, érdemes kirándulás mindezzel együtt, ajánlom is szívesen!