Nos, a Wolf Panzióban szálltunk meg, s az utca túloldalán lévő Wolf Hotel éttermében kaptunk reggelit, illetőleg megérkezésünk napján ott is ebédeltünk. A pincér fiatalember igen előzékeny volt, a személyzettel nem is volt gondunk. Kicsit vacilláltunk, mert a feleségem lisztérzékeny, gyakran melléválaszt, így egy kétszemélyes bőségtálat kértünk, amelyen rántott húsok, grillezett hal és más grillezett húsok - lettek volna - mondván, majd osztozkodunk, azon biztos talál neki valót ő is, én is jóllakom. Nos, tényleg nem szeretek kötekedni, de pocsék volt. Eleve, volt két darab natúrszelet, a többi és a hal rántott, így az asszony számára felejtős. Sebaj, két szelet hússal ő elvan, a többit meg bekapom én, még jól is jártam, ha úgy veszem. A rántott hús rendben volt, a rántott halnak látszó valami szinte ehetetlen. Nem tudok mást mondani, pergett róla a panír, és, hogy milyen hal volt? Borzasztó volt. A köret "rósejbni" és rizs. A rizs vicc. Kemény, kihűlt, kiszáradt, csimbókokban összeragadt. Mintha az egész tál már jó régen elkészült volna már korábban, és ott száradt volna egy ideje. Vissza kellett volna küldeni az egészet, de nem szeretem a konfliktust, veszekedést, jelenetet. Hozzá káposztasaláta, az finom volt. A kislányom palacsintát kért, egy lekváros egy túrós. Jó lett volna, amennyiben valaki szereti a határozottan savanyú túrót. A gyerek nem szereti. . . Én sem. . . Két reggelit is elköltöttünk ott, az sem volt valami "híres", de a minőséggel azért nem volt gond. Szóval bocsi, nem a rosszindulat beszél belőlem, de ez akkor, ott valahogy félresikerült.
