Hűslekedés Kossuth árnyékában

Szerény ebédem után Sátoraljaújhelyen tettem egy kis egészségügyi sétát a korzón, jó nagy táblára ki van írva, hogy a sétálóutcán nem szabad dohányozni, ezen kétségbeestem, de aztán rájöttem, hogy már 10 éve nem is dohányzom. Szóval, valami cukrászdát, presszót vagy ilyeneket kerestem, és ekkor, a nagy Kossuth szobor közvetlen árnyékában megtaláltam a Kövér cukrászdát. Azonnal be is tértem, a süteményes pult siváran üres volt, a fagylaltosban viszont voltak bőven szétkent, szétmaszatolt maradékok. Közöltem helyben fogyasztási szándékomat, és kehelyben kaptam is három gombóc fagylaltot, egy pisztáciát, egy karamellt és egy vaníliát. Tányérkát nem kaptam a fagylalthoz, csak egy kis szalvétadarabot, azzal összefogva magamnak szolgáltam fel a belső helyiségben. Itt egyedül eleszegettem, egyáltalán nem rossz a fagylalt, a pultos lány egyáltalán nem volt kedves, valami/valaki mással volt éppen elfoglalva, láttam, hogy van valami publikus ajtó, ami elhúzós, gyanakodtam, hogy ott a mosdó, de el kellett menni elkérni a kulcsot hozzá szégyenszemre. Így is történt, A fagylaltok gombócai darabonként 500 forintok voltak, ez nem egy drága fagylalt. Végül is nem egy rossz élmény ide betérni, de lehetett volna egy picivel jobb is.