Sajnos betértünk!

Két gyermekkel érkeztünk 2016.03.20-án kora délután az egyik gyermek 6 a másik még karon ülő. Bejáratnál a pincér majd fellök, siet, hellyel mondanom se kell senki nem kínál! Nem baj gondolom elég sokan vannak, nagy a pörgés majd megoldjuk magunk. Kiválasztunk egy asztalt én állva maradok a kicsivel, gondoltam ha legalább rám néz a 4-5 pincér közül valamelyik megkérdezem a gyerekszéket, mert ha nincs behozom a babakocsit az autóból. Egy perc után feladom és leülök, majd ha jönnek felvenni a rendelést. Jön is a pincér nagy lendülettel majd az utánunk érkezők asztalához megy és felveszi az italrendelést. Semmi gond előfordul, gondolom és próbálom leinteni visszafelé. Ránk se néz! Ez már egy kicsit zavart! Jön a másik pincér gondoltam majd ő, biztos az ő asztalánál ülünk! Elmegy mellettünk és megkérdezi a szomszéd asztalnál ülő férfit hogy kér-e még valamit majd sarkon fordul és ő is elmegy mellettünk. Neki már szólok hogy elnézést!!! Semmi megy tovább! A 6 éves kislányom aki már azt is eldöntötte az anyukájával, hogy mit fognak enni közösen kérdően néz rám, apa miért nem szolgálnak ki minket? Nem tudtam válaszolni neki!!! Őszinte leszek itt felment a pumpa bennem. Két pillanat múlva az első „pincér” mert már nem tartom annak őket veszi fel a kajarendelést az utánunk érkező pártól, ekkor elegem lett, összeszedtük a cuccainkat és elindultunk kifelé. Senki hozzánk se szólt, az érkezéskor említett pincér nézett furcsán egy kicsit és ennyi, se viszlát, se mi a gond, se semmi! Kérdem én hogy tud egy 4 fős család észrevétlenül bemenni leülni és távozni egy max. 50 m2-es restiből úgy hogy a 4 vagy 5 pincér közül egyiknek se tűnik fel??? 41 évesen elmondhatom életem egyik legbizarrabb és legkellemetlenebb „éttermi élménye” volt. Összegezve a pincérek szerintem amatőrök a pultban álló szemüveges „főpincér” nem volt képben, nem lát a pályán! A kaját nem tudtuk megkóstolni, de ezek után nem is bánom!!! Nem ajánlom senkinek inkább menjetek tovább egy rendes helyre, szerencsére abból is van már kis hazánkban!