Csúcsélmény

A Kiskert volt az idei balatoni kalandozás egyik csúcsélménye. A beltér és a terasz igényes, hangulatos.
Az étlap jól átgondolt, összefogott, alapanyagait tekintve változatos. Minden étel külön kompozíció, mint ahogy a színvonalas éttermekben megszokott, nincs feltét/köret rovat.
A borlap a Balaton körül gazdálkodó élvonalbeli borászatok nedűiből nyújt szűk, de színvonalas választékot. Vannak jó pálinkáik is, a minőségi sörök egyelőre még hiányoznak a választékból.
A fogadófalat túrókrém, házi kovászos kenyérrel. Remek kezdés.
Ezután kitűnő ízesítésű, kifogástalan állagú, vagdosott (és nem darált) tatárbifszteket kapunk, pazarul tálalva, roppanós, marinált zöldségekkel. A kedvenc előételek rovatomban, több mint negyed évszázad tudatos gasztro-kalandozás után ez volt az egyik műfajcsúcs.
Kiváló volt a bőrén sült fogas is, a bőr ropogós, húsa szaftos, sózása optimális, mellé pürésített valamint pirított paszternákot valamint párolt kelkáposztát kapunk. Ez is remek tányér.
A desszert íz és állagjátékai elkápráztatóak a dió és a csoki fagylalt, lisztmentes torta, hab textúrákban mesés egésszé olvadt össze, a tálalás a Gault Millau-sapkás éttermeket idézte.
A Kiskert azon helyek egyike, ahová bármikor örömmel térnék vissza.