BÚSONGÁS

Sosem nyaraltunk Siófokon, így hát ezt a híres, hírhedt promenádot sem ismertem eddig. Most meg, amikor szeptember második felében ott jártunk, nyilván nem az igazi, főszezoni arcát mutatta. Kicsit fáradt, leharcolt, kiürült, beszökik éppen az ősz.
Alábbi, két évvel ezelőtt tett értékelésében Ugor kolléga is megemlíti a beteg fákat, és igen, mi sem értettük, vajon hajdan miért ültették itt a platánokat egymáshoz olyan közel, hogy felnövekedve elveszik egymástól az életteret, hát persze hogy betegek lesznek. Nem tudták, mekkorára nőnek ezek a fák?
De úgy tűnik, más értékekkel sem nagyon tudnak mit kezdeni. A Sió és Hullám Szállók 130 éves ikerépületeiben, ahogyan a kolléga írja, a közelmúltban két főiskola is próbált prosperálni, de a helyiek szerint nem nagyon akaródzott az ifjúságnak a tanévben jobbára kihalt Balaton-partra jönni tanulni. Ám mégis úgy tudják, most egy egyetem nyitna itt fakultást. Addig is a valamikor szépen felújított épület poros, pókhálós kísértetkastélyt játszik, falán József Attila elkoszosodott domborművön szomorkodik.