A SZOBRÁSZ SZOBRA

Siófok Tourinform Irodája nemrégiben kiadott egy olyan prospektust, amelyben felsorolják a városban lévő összes szabadtéren elhelyezett szobrot. Összesen 64-et! Erre a városra már több szlogenszerű elnevezést is aggattak, de ez alapján hozzájuk lehetne sorolni azt is, hogy Siófok a szobrok városa. Nem tudom, mennyire van ez azzal összefüggésben, hogy itt született az elmúlt évtizedek szerintem legnagyobb magyar szobrásza, Varga Imre. Ahol egy ilyen művésznagyság születik és lokálpatriótaként tartja szülővárosával a kapcsolatot, ott nyilvánvaló lehet a plasztikus művészet iránti köz-vonzalom, ami kiterjed más művészek alkotásaira is.
Varga Imre alkotásai tehát érthető módon jelentős számban találhatók meg az itteni köztereken. A listában 11-et találtam. Ugyancsak számos műve van Siófokon a fiának, Varga Tamásnak is, aki apja nyomdokain szintén szobrász lett. Kezdjük is hát a siófoki szobrok bemutatását kettejük találkozásával. A kikötő bejáratánál, a Rózsakertnél áll a fiú alkotása, amely Varga Imre, a Nemzet Művésze címmel állít emléket az apának.
Naplementekor jártunk ott, ezért a képeken az alkony sárga fénye festi be a szoboralakot. Mondhatni stílszerűen, mert Varga Imrét itt megfáradt, idős embernek láttuk. Arcán bölcs rezignációval ül a padon. Valahová a távolba, el, messzire a Balatonra néz a művész. A pad másik oldalán a tó ismert legendájából a Sió tündérének kis alakja látható. Bár mi először arra gondoltunk, ő a művész éteri múzsája. De hát így is lehet.