Jó 2012. decemberben, barátokkal járt ittÉrtékelt: 2013. október 9.
Ajánlom a helyet másoknak is!
A magyar gasztronómiában aránylag jól elkülönül a mára hagyományossá vált konyhát képviselő Venesz-Pető vonal és a Molnár B. Tamás nevével fémjelzett MGE-s vonal. A táborok között az átjárás igen gyenge, a „klasszikus” „hagyományos” fősodor megmarad a saját sémái között, a másik oldal viszont állandóan újít, finomít, ami egyáltalán nem baj, sőt ez biztosítja a fejlődést. A közönség meg választhat, jómagam szívesen járok mindkét irányzat éttermeibe és soha nem dicsérek vagy bírálok valamit dogmatikusan. Az Anna vendéglő az egyik legfőbb reprezentánsa a fősodornak. Védnöki táblák, oklevelek, elismerések, jeles vendégek fényképek a falon, hosszú étlap, korrekt szabványok. Tisztes borválaszték, kedves kiszolgálás, rendben levő árak, nagy adagok, kevés mellélövés. Aki ide ül be, sejtheti mit kap, ha elégedetlen, magára vessen.
Egy nagyon kedves fiatal felszolgáló hölgy volt aki kiszolgált minket, igazi vérbeli vendéglátós!Az étterembe mindenképp ajánlom az asztal foglalást mert sokan járnak ide.Az ételek kiválóak voltak az árak kicsit erősebbek ,de hát ez nem egy sarki kifőzde volt.Amíg az ételekre vártunk a...
Visszatértünk.Most libamájat kértem kalácson pihentetve, gyümölcsökkel. Küllemre nagyon mutatós volt, íze harmonikus, egyedi és finom, bár egy hangyányit édes.Majd egy hatalmas adag göngyölt csirkemell következett, sajttal, sonkával, aszalt szilvával, sült krumplival. Állati guszta volt és...
Egy vasárnapi ebédet fogyasztottunk el az Anna vendéglőben Soltvadkerten. A vendéglő barátságos és tiszta, a hangulatot emeli a zenész játéka is. A pincér udvarias volt, a kiszolgálás megfelelő színvonalú. Az előtérben svédasztalról lehetett válogatni, de mi étlapról rendeltünk. Az ételek...
2012. decemberben, barátokkal járt ittÉrtékelt: 2013. október 9.
