Paprikás-patak Solymár

Egy rövid lejtő után máris a Paprikás-patak árnyas völgyében találjuk magunkat. Utunk végig a tiszta vizű patak mentén halad, mindig halljuk a bővizű patak csobogását. Több kis fahidacska könnyíti meg az átkelést a patak fölött. Hamarosan elérjük utunk fő látványosságát, a hazánkban igen impozánsnak számító vízesést. Tábla sajnos nem jelzi, hol kell letérni a vízeséshez, de balra, ha látunk egy, a patakhoz levezető falépcsőt,
akkor jó helyen járunk. A vízesést kényelmesen felülről lehet megcsodálni, elméletileg le lehet menni az aljához is,de elég meredek és csúszós a patak partja. Visszatérve az útra pár perc alatt egy hatalmas homokkőfalhoz érünk. Továbbhaladva még egy korláttal is biztosított suvadás mellett megyünk el, majd egy kis erdei pihenőhelynél, átkelveegy kis hídon a patak bal partjára látjuk a szépen kiépített Rózsika-forrást. A forrástól jó öt perc sétára kinyílik a völgy. mi maradjunk a jól kijárt széles patakparti úton, melyen
10 perc alatt el is érjük a solymári vár alját. Az útjelzőtáblánál jobbra tartunk, de pár lépés után egy meredek
kaptatón balra fel, érjük el a vár bejáratát. Visszatérve a jelzett útra egy hatalmas szántóföld mellett emelkedünk tovább az Alsó-patak-hegy (216 m) tetejére. Kissé tovább jobbra az erdő szélén megyünk, most balra van egy szántó, innen előre a Csúcs-hegy és
a Kálvária-hegy irányába lehet jól ellátni, majd rövidesen élesen jobbra fordul be a Zöld jelzésű út az erdőbe,
egy szekérútra. Pár méter után egy újabb kereszteződésnél jobbra megyünk a Zöld + jelzéseket követve,
enyhe lejtőn érünk vissza a Paprikás-patak völgyébe, a nagy tisztáshoz, ahonnan a már ismert úton,
a patak mentén érünk vissza kiindulási pontunkhoz. Ne tévesszenek meg senkit a képek,Már kétszer is voltunk itt. Egyszer a gyerekekkel és a barátokkal is.