Átlagos 2017. decemberben, barátokkal járt ittÉrtékelt: 2018. november 25.
Ajánlom a helyet másoknak is!
A hely érdekes, és 600 éves. A búbos kemence kellemes, és még melegít is. A berendezés kellemes retró, a helyhez illő. Sajnos elég gyér a forgalom, így délután 4-kor nyit,és soká nincs is nyitva. A borkínálat és a harapnivalók nagyon gyengék és szocializmust idézők. Az 29 évvel a rendszerváltás után nem elég, hogy "fehér",meg "vörös", az elmúlt években számtalanszor betértem, mindig kérdeztem,van-e Sopronban készített babos pogácsa, soha nincs és legközelebb sincs. A zsíroskenyér ócska tescós zsírból készül. A borkínálat,ahhoz képest, hogy Sopronban vagyunk, szinte 0. Beszélgetésre,üldögélésre viszonylag kevés pénzből ideális.
Két estén is itt múlattuk az időt soproni hétvégénk során. A Gyógygödörben nem volt hely, soproni barátaink javasolták a Cézár Pincét, aminek a magam részéről nagyon megörültem, mert az épületet már kinéztem a napközbeni belvárosi sétánk alkalmával. Gyönyörű, hangulatos saroképület kiugró kerek...
Történelmi épület ad helyt 1964 óta a borozónak, 1681-ben itt választották nádornak Eszterházi Pált a Soproni Országgyűlésen. Az épület a XIV-XV. században épült, mai formáját az 1600-as években nyerte el. A mai borozó fiatal személyzettel rendelkező, jó kedélyű kocsma, ami főleg a helyi ifjak...