Szépen berendezett, nem túl csicsás belső, viszonylag kényelmes ülőhelyek várják az éhes pocakokat. A világítás "erőssége" a romantikus hangulatra van hangolva, az asztalon meggyújtott teamécses már inkább giccses, felesleges. Sajnos egy kis dohszag érződik a pincében, illetve a minimális penészt csak az avatott, kukacoskodó vendégek veszik észre. Helyi sajátosság a klímával történő fűtés. A mellékhelyiség tiszta, kéztörlő és szárító áll rendelkezésre, a burkolat nem passzol az egyébként igényes belsőhöz. Mind a tulajdonos, mind a pincérek kedvesek voltak, sőt érdeklődtek az ételek minőségéről. Kétféle turistacsalogató menüből választottunk, mindkettő három fogást tartalmazott. Húsleves gazdagon, nagyon finom húscafatokkal, szépen, egyenletesen szelt friss zöldségekkel, jól ízesítve. Csirkefalatok tökmagbundában, salátaágyon nagyon jól nézett ki, akkora adag volt, hogy nagyétkű fiam nem bírta megenni. Szerény, ámde kissé gourmand személyem szűzérmét választott rózsabors mártással, tagliettével. Isteni finom volt. Még soha nem ettem rózsaborsot, így egészben elrágva kissé mustármag érzete volt, persze más ízkarakterrel. Desszertnek almásrétes, vaníliafagylaltal, illetve somlói galuska került felszolgálásra. Igényesen volt díszítve mindkettő, a somlói ráadásul különleges desszerttányéron. De aki a mandulaszelet alkalmazását kitalálta azt agyon tudnám verni. Kár volt rászórni a Somlóimra. A Somlóiról tudok bővebben nyilatkozni, mivel azt fogyasztottam. Három gombócból állt, gombóconként külön-külön összeállítva a tészta, mellette három nyomás tejszínhab. Nem szaporítom tovább a szót. Ajánlom a helyet másoknak, legközelebb is szívesen ellátogatunk ide. Tényleg csak egy minimális hiányzik a kiválóhoz.