Ebéd a múzeum szomszédságában.

Sétálóutca jellegű környezetben kihelyezett kis terasz rész, bent egy szuterén szint és egy galéria néhány asztallal. Közvetlenül a bejárattal szemben egy kis bárrész.
A nyári melegre való tekintettel a teraszt választottuk. Bár az utcában van autóforgalom is, nem vészes, ráadásul elég széles az utca, így a teraszon sem kell benzinfüsttől tartani. További előny, hogy jó parkolási lehetőség nyílik közvetlenül az étterem mellett.
A terasz asztalai többfogásos ebédhez elég kicsik (inkább kávézóasztalok ezek) és kissé viharvertek is, nem ártana felújítani itt a berendezést. Az abroszok hiánya feltűnő, bár a felszolgáló - egy fiatal mosolygós lány - erre vonatkozó kérdésemre közölte, ha kérünk, szívesen felrak nekünk egy abroszt. Nem kértük, inkább leadtuk a rendelést, egyből a főfogásra térve: Szarvasi ropogós, Gombavizsgáló étke és Galéria spagetti volt a rendelés tárgya.
Az ételekre sokat kellett várni, több mint fél óra volt, mire megérkeztek az asztalhoz a fogások, noha rajtunk kívül mindössze 1-2 asztalnál voltak, bár igaz, hogy volt egy foglalt asztal 8 főre, könnyen lehet hogy azok a fogások is terhelték a konyhai kapacitást.

A Szarvasi ropogós jó választásnak bizonyult, a sajttal sonkával töltött rántott karaj kellemes állagú és ízű volt. A Galéria spagetti (szárnyas mellcsíkok baconos sajtmártásban tészta ágyon, reszelt sajttal) szintén finom és laktató volt. A Gombavizsgáló étke (fokhagymás karajszelet hagymás gombaraguval, sültburgonyával, párolt rizzsel) viszont felemásra sikerült. A hús nagyon rágós volt, vágni is alig lehetett, elfogyasztása alapvető akadályokba ütközött. Bármennyire is apró szeletekre próbáltam vagdosni, képtelenség volt megrágni; csupán ledarálva lett volna némi esély a fogyasztására, de fasírozott formában ez a húsféleség sajnos nem szerepelt az étlapon, úgyhogy némi küzdelem után végül felhagytam a próbálkozással és a köret felé fordultam; a gombaragu kellemesen zamatos volt, a kis gömb sültburgonyák szépen pirított héjjal és ízletes belsővel rendelkeztek, a párolt rizs is rendben volt. A csemegeuborkára szintén nem lehetett panasz.
A pincér az ebéd végén kedvesen érdeklődött a véleményünk felől, majd meghallgatva a sült hússal szerzett rossz tapasztalataimat, sajnálkozását fejezte ki az eset miatt. (Remélem, a későbbiekben sikerül javítani e feltét színvonalán.)

Desszertnek kakaós palacsintát kértünk, ami - más helyektől eltérő módon - itt nem kakaós öntetet, hanem kakaóport jelent, bár desszertnek könnyebb lenne egy öntetes forma, mert a kakaóportól túl száraz lesz az összhatás, de ami az ízeket illeti, végül is vállalható volt, és a kakaóporral sem spóroltak, amit szerencsére nem kristálycukorral hanem porcukorral kevertek, így a töltelék nem ropogott a fogunk alatt, megőrizte finom por állagát.

Mindent összevetve az ebéd rendben lett volna, sajnos az ominózus sülthús probléma némileg negatívba húzta az összhatást. Ennek ellenére jó szívvel ajánlható a hely.