Csúcssöröző!

Szegedet is elérte a kézműves sörláz. A Maláta hangulatát az Élesztőével tudnám rokonítani, annyi különbséggel, hogy egyelőre beltér nincs, a hely egy udvarban működik, a zene sokkal jobb, mint az Élesztőben, s előbbinek nincs romkocsmás jellege. Nagy viszont a nyüzsgés, a pultban annyian dolgoznak, ahányan elférnek, mégis sorba kell állni, de végső soron ki bánja, ha jobbnál jobb söröket ihatunk. A választék fekete táblán krétával felírva. Tartanak Szentpéteri borokat is, amit értékeltünk.
Ittunk Guri Pilst, Kaltenecker Primavera-t és Suzuki IPL-t, Vertigot, Bakancslista II-t Róth Zoltántól és üveges Credot. Mivel már több helyen is ettünk, a konyhát nem próbáltuk ki, csak perecet vettünk, viszont kifejezetten bíztató mind a választék, mind a látványkonyha (faszénparázs, valódi rost, nem „rostlap”), mind a feltálalt ételek. Így bátorkodtam e téren is felbecsülni a helyet és adni neki négy szívet.