Desszertként palacsintákat, illetve az étlap arra is felkéri a vendéget, hogy nézzenek be a desszerthűtőbe. Az legalább be van kapcsolva, ellentétben a sörhűtővel. Azzal együtt, hogy sem sörfogyasztó asztaltársam, sem jómagam nem kedveljük a túlhűtött söröket, igencsak zavart, hogy mindkét sör szobahőmérsékletűnek bizonyult. Az ételárak kifejezetten barátságosak. Tizenöt bort kínálnak a magyar Peronit csapolnak. Az Asahi porfólió további hat palackos söre mellett megjelenik a Heineken és a Miller is. Az árszabás elég furcsa, a kisüveges Pilsner Urquell 700, míg a szintén kisüveges alkoholmentes Peroni 1000 forintba kerül. A kommersz töményitalok mellett kínálnak Panyolai pálinkákat és néhány prémium rumot. Készítenek hatféle népszerű koktélt is. A rántott karfiol és a rántott gomba egy árban volt, megegyeztünk, hogy kérünk egy adagot fele-fele, rendelés után derült ki, hogy a gomba elfogyott. Értékeltük a rugalmasságot, hogy a valamivel drágább rántott sajt kerülhetett a tányérra a gomba helyett. Mindkettő korrekt volt. A chilis majonéz Erős Pistával kevert jobbacska készterméknek tűnt. Kellemes meglepetést okozott a szarvasgombás változat, amit jobbfajta szarvasgombakrémmel kevertek s alig adják drágábban a többi szósznál. A sült krumpli mirelit, de ez is az átlagnál magasabb minőséget képviselt. Egyszóval érződött az igyekezet arra, hogy szokásosnál jobbat adjanak, amiben csak lehet, sajnáltuk, hogy ezt a törekvést nem koronázta siker a pljeszkavica esetében, mely száraz volt, élvezeti értéke tartott a nullához. A mellé adott ajvár kommersz késztermék. A pizza viszont egész jó, valahol a nápolyi és trattoria irányzat között foglal helyet, egy kicsivel közelebb a nápolyihoz. A kiszolgálás szívélyes, segítőkész és gyors, ehhez képest nehéz hova tenni, hogy a húszas éveiben járó fiatalember belépéskor kollektíve letegezte háromfős csapatunkat, melynek s egy hetvenes hölgy is részét képezte és másik két tagja is jócskán elütötte az ötvenet. Később magázásra vált, ahogy az elvárható.
