Átlagos 2014. szeptemberben, a párjával járt ittÉrtékelt: 2014. szeptember 9.
Nem ajánlom a helyet másoknak!
A szeptemberi 30 fokban természetesen a teraszon választottunk helyet - a barátnőm és én. Még dél sem volt, mi voltunk az első vendégek. Ő az étlapról kért egy tanyasi csirkét, én pedig a napi ajánlatból hagytam magamnak ajánlani egy rizottót carpaccióval és parmezán sajttal. Korábban több helyen is azt olvastam, hogy a 67 a magyar konyha újraértelmezésére vállalkozott. Ha így van, maradtam volna inkább az eredeti magyar konyhánál. Tiszességes iparos terméket kaptunk, semmi szenvedéllyel és néhány szépséghibával. A csirke körete mellé adott sárgarépagömbökkel meg is lehetett volna sorozni a szemben ülő és unatkozó pincért, olyan kemény gömböcskéket hoztak. Az én - állagra amúgy remekül eltalált - rizottómon pedig nem carpaccio volt, hanem közönséges bolti sonkaszelet. Így - bármilyen jó volt a kiszolgálás - az ott hagyott 7000 forint sok volt mindezért. A stílusgyártás helyett többet ért volna némi íz, még ha hagyományos alapon teszik is bele az ételbe.
Székesfehérvár legjobb éttermének van kikiáltva. Ha arrafelé kirándulunk, mi egy másik helyre szoktunk menni, de mivel (talán a Covid miatt) rég újult meg az étlapja, gondoltuk, kipróbálunk valami mást. Nem bántuk meg, de... Az ételek finomak, udvarias kiszolgálás, gusztusos tálalás. Hányszor...
Miért 67? A válaszra könnyen rá lehet jönni, a tulajdonos 1967-ben született, de nemcsak ő, hanem több barátja is, akikkel közösen megálmodták és létrehozták ezt a fine dining éttermet Székesfehérvár belvárosában egy szépen felújított régi ház földszintjén. Csendes, macsaköves utca, zöld kapu....