TÖRTÉNELMI MILIŐBEN SEMMI KÜLÖNÖS!

Turista-alapszabály, hogy ne ülj be a helyi főtér éttermének teraszára, mert ott inkább lehúznak, mint jól tartanak, kihasználva a nyüzsgő, de valószínűleg soha vissza nem térők forgalmát, a vonzó történelmi miliőt. De nekünk nemrég Toszkánában kifejezetten jó tapasztalataink voltak az ilyen éttermekkel, no és itt is többen dicsértétek ezt a helyet.
A szomj- és éhhalál szélén, meglehetősen meleg kora délután, bizalommal telve roskadtunk le a Pátria napernyőkkel árnyékolt, szinte üres teraszára. Az életmentő italok hamar az asztalunkon voltak, és az ételekre is csak annyit kellett várni, ami normális. A férjem nagy levesimádó, de annyira azért nem, hogy bármit elfogadjon jónak. És hát az itt kapott húslevest nem dicsérte... Majd nála a pankós sertés szűz, nálam a mandulabundás csirkemell bizonyult semmi különösnek.
Ha egy éttermi séf ráérős kora délutáni időben csak annyit tud produkálni, amit mi is itthon a konyhánkban, akkor az tényleg semmi különös. Szerintünk.
A teraszról viszont valóba remek a kilátás az Országalmára és a Püspöki Palotára. Ennyi.