Talpig lilában

Nem vagyok az a fajta utazó, aki minden templomba és múzeumba bemegy, amikor egy városba ellátogat, ez nemcsak belföldön, de külföldön is igaz. Mivel Székesfehérváron éltem egészen 18 éves koromig, így gyerekkoromban nyilván megfordultam ebben a templomban is, bár a családunk nem vallásos, és egyébként is reformátusok vagyunk (annak lettünk megkeresztelve).

A belvárosban a Fő utcán lévő templomot legutóbbi fehérvári kiruccanásunk során azért néztük meg közelebből, azaz belülről is, mivel megtetszett a szokatlan, lila külső homlokzata (kedvenc színem a lila). A templommal szemben lévő bár teraszán üldögéltünk, és akkor eldöntöttük, hogy benézünk a templomba is, szerencsére nyitva volt.
A hivatalos "hosszú" neve egyébiránt Nagyboldogasszony- és Nepomuki Szent János-templom, és barokk stílusban épült, a sekrestyében pedig gyönyörű rokokó templombútorzat látható. A templomot a 18. században a jezsuiták építették, majd a 19. században vette kezelésbe a ciszterci rend. A templomnak jelenleg 4 harangja van, a korábbi nagyharangját a II. világháborús emlékműbe építették be.