EGY NAGYTEMPLOM BÉKÉJE

Hirtelen meleg napon inkább betévedtem ebbe a templomba, mint tudatosan mentem. Első percben nem is tudtam, hol vagyok, akkora és olyan gazdagon díszített ez a templom, hogy azt hittem, ez a Szent István Székesegyház. Merthogy ott még nem jártunk. De ez sem, az sem támasztotta alá, hogy a főtemplomban lennék, ezért a neten kerestem meg, hol is vagyok. A hagyomány szerint a templom és a kolostor helyén állt egykor az a királyi palota, melyben I. István fia, Imre herceg született született. Itt voltam hát, a neki szentelt jókora épületben, a Szent Imre-templomban, amelyet a ferencesek építettek a barokk magyarországi fősodrában.
Belépve a templomhajóba gazdag barokk berendezésű, helyenként, legfeltűnőbben a szószék esetében, már rokokó stílussal kiegészülve. A falfestések azonban neobarokk alkotások a 20. századból. Így válik érthetővé, hogyan is lehet a szentély mennyezetfestményén a földgömbön Európa térképe, rajta jól kivehetően a Trianon előtti Nagy-Magyarország rajzolata.
Nem vagyok nagy kedvelője a túlburjánzó, súlyos templomi barokknak, meg hát a Trianon-téma sem templomba való szerintem, mégis békésen elücsörögtem a hatalmas, üres templomban egy ideig. Annyira, hogy a Szent István Székesegyházba már nem is mentünk el.