Reinkarnáció és továbblét

Ismerőseim körében mindig feltör a hörgés, amikor felkutatok valami zsinagógát, ami hát elég gyakran előfordul, és bizony, lám, felújították, de más célra használják... és egyáltalán nem rossz célra. Kecskeméten például tudomány és művészetek háza, és Michelangelo szobormásolatok vannak benne, Szolnokon képtár, Egerben meg Petőfi-kiállítás volt éppen ottjártamkor. Itt, Szekszárdon is Művészetek háza lett, az ittjartam még alcímnek sem írta oda, hogy zsinagóga, de ha egyszer elfogytak a hívők! Ha nincs hitközösség, akkor hogy éljen tovább? Hát így. Nem minden múzeumban fogadnak kitörő örömmel, de amikor ide besétáltam, egy aranyos, kedves hölgy látható lelkesedéssel és széles mosollyal üdvözölt. Talán unatkozott szálegyedül ebben a nagy templomban. Lényeg, hogy amit tudott, rögtön el is mesélt, mutogatott, aztán eleresztett, menjek bárhová, nézzek bármit, örüljek én is ennek az épületnek. Be is jártam a tetejéig mindent, mindent megszemléltem, a képeken az látszik, hogy főleg nagyobb közönségnek vannak nyitva, előadások vannak, zenei koncertek, és még egy nagy orgona is be van építve a régi tóraszekrény helyére. Tényleg szép, ápolt, gondozott. És még funkcionális is.