Sok-sok minden

Nehéz lenne pár sorban összefoglalni, mi mindenről szól ez a ház, és benne a kiállítóterek. A múzeum általában magányos séta, de itt kaptam egy vezetőt (bár ez máshol is előfordult már), szóval jött velem egy avatott szakértő és nagyon is szükség volt rá, mert ő nyitogatta-zárogatta a múzeumrészeket a földszinten és emeleten, amit volt szerencsém bebolyongani látogatásom során. Az udvaron található az I. Béla által alapított apátság rommaradványa. Nagyon nincs mit nézni ezen, csak megállapíthatod, hogy itt volt. valószínűleg itt nyugszik I. Béla is, állítólag 60-70 méter mélyen. Ki ásott akkor egy akkora gödröt és miért? Vannak az egyik szárnyban római kőmaradványok, a másik szárnyban aztán haladunk előre az időben, egyre közeledünk a mához, antik bútorok, népi emlékek, hajdani mesterségek, Liszt Ferenc itteni nyomai, zongora, múzeumpedagógia, játékok gyerekeknek, ismeretterjesztés, csodaszép népviseletek, és lehet ökörködni is, jött egy hölgy a recepcióról, csatlakozott hozzánk, én meg beöltöztem varázslónak, meg Napóleonnak is, már amennyire belefértem a jelmezekbe és vígan fényképezkedtünk. Jut eszembe, fényképezés.. hehe... amikor visszamentünk a recepcióra, vezetőm vádlón lebuktatott. kasszírnő kérdezte, hogy na és fényképezett? Igen, fényképezett! - hangzott el a besúgás. Na, akkor jöjjön, fizessen, váltsa meg a fotójegyet! -hangzott el az ítélet. Itt ez a szokás. De ettől függetlenül nagyon jól éreztem magam, jókat beszélgettünk, egyhúron pendültünk, szóval jó emlék ez.