EURÓPA-NOSTRA DÍJAS SKANZEN

Szenna a Zselicség "fővárosa", írják a falucskáról, de a nem arra élőknek a Magyarországon harmadikként megnyílt skanzen otthona, arról ismerik a nevét. Aki Somogyba indul kirándulni, bizonyosan a megnézendő látnivalók kiemeltjeként készül Szennára. Ez a falumúzeum azért is különleges, mert az országban egyedülálló módon egy élő település központjában helyezkedik el, és ahhoz a területén lévő, ma is szolgáló református templom révén szervesen kötődik. A szabadtéri múzeum ezzel a működő templommal jelent szépséges egységet, de arról majd külön írok annál a címnél.
A Szennai szabadtéri néprajzi múzeum célja Belső-Somogy és a Zselicség népi építészetének, lakáskultúrájának és életmódjának bemutatása a 19. század közepétől a 20. század első feléig eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal. Az áttelepítés a hitelesség igényével, az eredeti faelemek lehető legnagyobb mértékű megtartásával, a hagyományos anyagok és technika alkalmazásával történt. A Szennai Skanzen az épületek sikeres és hitelese újratelepítéséért 1982-ben megkapta az Európa-Nostra Díjat.
Jelenleg öt porta - vagyis az öt lakóház és gazdasági épületei - található az egy utcából álló, múltidéző épületsoron. Számunkra, a fában szegény Alföldről érkezetteknek igencsak érdekes volt itt látni az ún. talpas-favázas házakat: A földet jól ledöngölték, ráhelyezték a talpgerendákat, erre erősítették a függőleges, majd erre pedig a tetőt tartó koszorúgerendákat. A falakat sárból tapasztották. Ha elkészült, a házat a talpain keresztül el is tudták vontatni másik helyre. Ilyen házvontatást persze nem láttunk, de elképzelni is fantasztikus. Olyat viszont láttunk, hogy a konyhai bejárat előtt meg nem várva a fa kikopását, egyszerűen kivágtak egy részt, nehogy átessenek a gerendán...
Bekukucskálva a szobákba, konyhákba, kamrákba, a korabeli életvitelről is képet kaphatunk. Sárral tapasztott méhkasokban gyűlt a méz, a füstös konyha szellőzését szolgáló lyukon át a macska járt ki-be, a kisgyerek pedig nemcsak állt a katiban (az állószékben), hanem játszott is.