From Sea Szentendre

Eléggé eldugott helyen egy kis utcácskában található. Mivel az utcában nincs autós forgalom, a teraszon foglaltam helyet. A belső rész a földszinten meglehetősen szűk, zsúfolt és egy kicsit kaotikus is volt, mert éppen áruszállítás volt, amikor én odaérkeztem. Az aktuális kínálatot a táblán olvashatjuk. A vendéglő mediterrán hangulatú, mintha egy kis görög szigeten járnánk, számos tipikus dekorációval (mentőöv, szörfdeszka, úszkáló halak, kagylók, halászháló, stb). Leves a tenger gyümölcseiből, szardínia, lazac burger, durbincs, tengeri süllő, sügér, Bavette tészta rákkal vagy kagylóval, tintahal is szerepel az amúgy nem hosszú étlapon. A házi szörpök és a limonádé terén birs, egres, csipkebogyó, levendulás meggy közül lehet választani, de egy jó citromos, jeges szóda is hűsítő és frissítő tud lenni a finom ételek mellé. A halakat frissen sütik, ehhez kell értelemszerűen kalkulálni a várakozási időt. Kedvencemet, a fish&chips-et választottam. 2 szép szelet ropogós sörtésztában, csónakburgonyával. Kitűnő volt a hal állagra és ízre is, kiadós nagy adag. A házi remulád mártás is jól sikerült, bár abból kétszer ennyit is meg tudtam volna enni hozzá. 3. 000 Ft-ért pukkadásig ettem magam. Szívesen ennék még itt már halakat is, ajánlom.

Kérnem kellett evőeszközt, amit egy kétes tisztaságú ruhával bélelt kosárkában hoztak. Kissé csalódtam az egyik fogásban, sótlan, íztelen volt a sült sprotni, viszont kárpótolt a bundában sült szadínia pikáns, csípős szósszal. A kért presszókávé helyett pedig hosszú kávét hoztak, ami szintén rontott a hely megítélésén. Amúgy udvarias volt a felszolgáló.

Az étlapból - szokásunktól eltérően - nem tudtunk felkészülni, mert az a ház sarkára kitett táblára, krétával van kiírva. Az alapanyagokat frissen szerzik be, az állandó fogások mellett mindig akad napi aktualitás. Az étterem a tetőtérben van. Erre talán illene a weblapjukon felhívni a figyelmet. Van, akinek a csigalépcső leküzdhetetlen akadály. . . A terem hangulatos, a dekoráció stílusos,. Jön a mosolygós pincérnő, és újságpapírral megteríti az asztalunkat. Nem örülünk neki. Kedvelem az egyszerű megoldásokat, nekem a natúr asztallap is tökéletesen megfelelne, de ha már "terítünk", legalább csomagolópapírral! Az újságpapír ugyanis koszos! Aki nem hiszi, olvassa a reggeli lapot munkába menet a metrón. Üdvözlő falatként ráksziromra tálalt halkrémet kapunk paradicsommal. Guszta, finom és kedves gesztus. Pankó morzsában sült tonhalfilét kérek, a köret grillezett cékla és édesburgonya, gránátalma-magokkal megszórt friss saláta. Elegánsan kis adag. (Ezt most találtam ki, de jó, nem? ) Nem maradok éhen, de azért maradt bőven hely a híres szentendrei fagyinak. A párom lazacos tésztát kér, de a hölgy kedvesen rábeszéli a ház specialitására: tengeri durbincsfilé kockák, fokhagyma, petrezselyem, házi pesto van a tésztán, ez sokkal különlegesebb, picit persze drágább is. . . 1-1 deci száraz fehérbort iszunk, nehogy azt gondolja a hal, visszadobták a vízbe. Nagyon finom volt minden. Jövünk máskor is.