Abszolút jó emlék

A napokban történt, hogy valahol a Duna nagy szigetén elhatároztuk, hogy na, akkor ideje lenne már ebédelni. Mindez Szigetújfalu táján. Na, nézzük, mi van? Ittjartam semmit sem mutat, Google: a környéken pár jel, de a parton van valami, ami már nem, de még mindig Szigetújfalu... hát akkor nézzük meg azt! Így került fel aztán a hely később ide is. Szóval, már délután, de napsütéses ősz, a parti úton a sárga fák között gyönyörűen szúrnak be az alacsonyan álló Nap elvesző sugarai... szép volt a táj nagyon! A révnél van ez a Pub, ott le is tettük az autót, és betértünk. Először WC-keresés, kézmosás... az udvaron hátul van, ott találjuk... nem is volt ezzel semi baj. Inkább kert ez, mint udvar. A kis faház többszintes, pazar kilátással, minél feljebb megyünk rajta. A lány a pultban, aki felszolgált, egy drága bűbáj, annyira lehetett szeretni, hogy alig vártám, hogy újra jöjjön, aztán mondjon valamit. Szabadkozott, hogy ez nincs, az nincs, de van ám azért az meg ez is, olyan kis őszintén volt kedves, semmi sallang, mesterkéltség, mindenhez hozzátette a saját véleményét, cinkosan barát volt a vendéggel, ritka imádható személyisége van. Az étlapon leginkább sült halak és hamburgerek szerepeltek, de kaptam a fülest, hogy de van ám, étlapon kívül húsleves is, meg pacal is, és diadalmasan azt kértem. Ekkor elkezdett szabadkozni az almapaprikára, hogy bizonyára nem elég csípős lesz majd, de mondtam, hogy jöjjön csak jöjjön. Nejem valami krumplirakás nevű dolgot kért, ez amolyan sajtos-húsos salátás krumplikupac, nem egy bonyolult kaja, de meg volt vele elégedve. Tulajdonképpen én is meg voltam. Bőven jól is laktunk, nem fizettünk sokat, mindez elég olcsónak tűnt, néhányan bejöttel közben, mások is kedvelhetik ezt a helyet, komp kiköt, kiszállnak-beszállnak, Nap közben lemegy, gyönyörűen festi a tájat, tetőterasz is van, meg mélyterasz is a folyó felett, szerintem ez a hely egy ajánlott kategória, szeretni fogod te is, meglátod!